Johan Gadolin

finn kémikus, pszichológus és mineralógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 18.

Johan Gadolin (Turku, 1760. június 5.Mynämäki(wd), Nyugat-Finnország, 1852. augusztus 15.) finn kémikus, pszichológus és mineralógus. Gadolin fedezte fel az ittrium elemet. Ő volt a finn kémia elindítója.

Johan Gadolin
Született1760. június 5.[1][2][3][4][5]
Turku[6][2]
Elhunyt1852. augusztus 15. (92 évesen)[2][3][4][5]
Mynämäki[2]
Állampolgárságasvéd
Gyermekei
  • Jakob Algot Gadolin
  • Nils Anders Gadolin
SzüleiJakob Gadolin
Foglalkozása
IskoláiUppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata[7]
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata[7]
  • Order of Saint Anna, 2nd class[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Gadolin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Előélete

szerkesztés

Johan Gadolin a finnországi Turkuban született. 15 évesen matematikát kezdett tanulni az Åbo Akadémián(wd). Hamarosan a matematikát túl nehézkesnek és elméletinek találta, így váltott át kémiára. 1779-ben Gadolin az Uppsalai Egyetemen tanult Torbern Bergman(wd) keze alatt.

Kémikusi tevékenysége

szerkesztés

Gadolin azzal vált híressé, hogy felfedezte az első gyakori földelemet. 1792-ben Gadolin talált egy darab fekete, nehéz ásványt Svédországban, egy Stockholm melletti faluban, Ytterbyben(wd). Óvatos kísérletekkel megállapította, hogy egy gyakori földoxidról van szó, amit később ittriának neveztek el. Ittria, vagy ittrium oxid volt az első ismert gyakori földfém vegyület, amit elemnek ismertek el.

Az ásványt, amit Gadolin felfedezett, 1800-ban gadolinitnak(wd) nevezték el. Az elem oxidja is a feltalálójáról, Gadolinról kapta a nevét: gadolínium, gadolinia.

Utóélete

szerkesztés

Gadolin 1797-ben az Åbo Akadémia kémiaprofesszora lett. Ő volt az egyik első kémikus, aki laboratóriumot adott diákjainak kísérletezés céljára. Még azt is engedte nekik, hogy az ő magánlaboratóriumát is használják. Ő írta az első flogisztonelmélet-ellenes kémiakönyvet skandináviában.

  1. nem ismert naptár szerint; valószínűleg Gergely-naptár
  2. a b c d Johan Gadolin (svéd nyelven)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гадолин Юхан, 2015. szeptember 28.
  7. a b c Kansallisbiografia (finn nyelven). Finnish Literature Society
  8. Korrespondierende Mitglieder der Russischen Akademie der Wissenschaften seit 1724: Гадолин, Юхан (Йоган) (orosz nyelven). Russische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
  9. A Leopoldina tagkönyvtára
  10. Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 88.
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 419. o. ISBN 963-85773-9-8  
  • Edv. Hjelt / Robert Tigerstedt (Hrsg.): Johan Gadolin 1760–1852 in memoriam. Acta societatis scientiarum Fennicæ Tom. XXXIX., Helsingfors 1910
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 237. o. ISBN 963-10-3269-8