Joseph Barnard Davis
Joseph Barnard Davis (York, 1801. június 13. – Hanley, Staffordshire, 1881. május 19.)[8] angol orvos, gyűjtő és kraniológus.
| Joseph Barnard Davis | |
 | |
| Született | 1801. június 13.[1][2][3][4][5] York[6] |
| Elhunyt | 1881. május 19. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Hanley[6] |
| Állampolgársága | brit[7] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | St. Andrews-i Egyetem |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Barnard Davis témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésTanulmányait szülőhelyén, egy magánintézetben végezte (vallása unitárius volt), majd – a korán elhunyt apjától reá maradt birtokot és házat értékesítve – gyámja engedélyével Londonban folytatta, ahol a „Society of Apothecaries"[9] sebészeti tanfolyamára iratkozott be. 1820 nyarán, még diákként egy bálnavadászhajón a sarkvidéki tengerekre tett utazást, s az itt nyert benyomások terelték érdeklődését az antropológia irányába. 20 éves korában már elnyerte az ezen intézet által nyújtott „licenciatus"[10] címet, viszont anyagi körülményei miatt a sebészi szakot nem fejezhette be, nem nyerte el a sebészdoktori fokozatot. Csak húsz évvel később, 42 éves korában iratkozott be a londoni „College of Surgeons"-ba, s végül az 1862-ben a St. Andrews-i Egyetemen letett vizsgáival, 61 éves korában szerezte meg az orvos- és sebészdoktori címet.
A staffordshire-i Albion Street Sheltonban (ma Hanley, Staffordshire) telepedett le, és 1881. május 19-én bekövetkezett haláláig itt és Stoke-on-Trent-ben orvosként praktizált. Aktívan részt vett a helyi életben, és fontos tagja volt az Stoke-upon-Trent-i, 1846-ban alapított „Athenaeum, Stoke-upon-Trent”-nek[11]
Tudományos munkássága
szerkesztés1836-ban kiadta a Popular Manual of the Art of Preserving Health (Az egészségmegőrzés művészetének kézikönyve) című írását.
20 éves orvosi gyakorlata után a St. Andrews-i Egyetemen hallgatott előadások során Joshua Brookes anatómiai szemléltető gyakorlatain ragadták meg a prehistorikus koponyák jellegzetességei. Davis különböző fajok koponyáiból és csontvázaiból gyűjtött össze egy múzeumot Hanley melletti Palmall nevű birtokán. Gyűjteménye nagyobb volt, mint a brit közmúzeumok összes gyűjteménye együttvéve, 1867-ben 1474 darabot számlált.[12] 1848-ban Matthew Moorhouse-tól vásárolt két ausztrál koponyával kezdődött személyes gyűjteménye,[13] James De Ville frenológus gyűjteményéből vásárolt,[14] levelezett utazókkal, gyűjtőkkel és külföldön élőkkel. 1856-ban John Thurnam-mel közösen kezdte meg a Crania Britannica. Delineations and descriptions of the skulls of the aboriginal and early inhabitants of the British islands (Crania Britannica. A brit szigetek őslakosainak és korai lakóinak koponyáiról készült vázlatok és leírások) című, magyarázatokkal, rajzokkal, táblákkal és egy atlasszal kísért kétkötetes könyv kiadását. A mű 1865-ben készült el.
1867-ben megjelentette a Thesaurus Craniorum című gyűjteményi katalógusát, amelyben számos példányt leírt és ábrázolt, valamint 25 000 méretet adott meg bőséges bibliográfiai hivatkozásokkal. Gyűjteménye 1875-ben már olyannyira gyarapodott, hogy a „Thesaurus” kiegészítése is megjelent. 1879-ben döntött értékes gyűjteménye törzsrészének még életében történő eladásáról, s a Royal College of Surgeons of England kraniológiai és régészeti tára megvásárolta az akkor 1800 koponyát és néhány csontvázat számláló gyűjteményt és a „Hunterian Museum" részlegéhez még külön épületszárnyat is emeltetett.[15] „Sajátságos módon Davis 81 éves korában, éppen azon a napon halt meg, midőn gyűjteményének utolsó darabja a Hunterian-múzeumba szerencsésen megérkezett.”[16]
Gyűjteményének és hagyatékának további részei (emberi maradványok, néprajzi és régészeti tárgyak, őslakosokról készült portrék és festmények, valamint nagy antropológiai könyvtára) 1883-tól árveréseken leltek új gazdákra. Augustus Wollaston Franks számos tárgyat megvásárolt ezeken az árveréseken, és így később a British Museum gyűjteményének részévé váltak.[17]
A poligenezis-elmélet híve volt. Különösen az ausztrál őslakosság eredetére és képességeire vonatkozóan vonta le következtetéseit gyűjteménye alapján. Gyűjtéseinek egyik motivációja az a meggyőződése volt, hogy az ausztrál maradványok morfológiája külön eredetre utaló jeleket szolgáltat.
1868-ban a Royal Society tagjává választották[18] A londoni Brit Királyi Földrajzi Társaság (Royal Geographical Society) alelnökévé, a Société d'Antropologie de Paris kültagjává választotta. 1863-ban előbbieken kívül még 30 tudós társaságnak és akadémiának volt tagja a világ minden részéről, így 1880. május 29-én Lenhossék József ajánlására a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai közé is beválasztották.
1870-től néhány éven át a Journal of Anthropology és az Anthropologia egyik szerkesztője volt.
A porcelágyártásáról híres Stoke-on-Trent régiójában lakva porcelángyűjteménye is számottevő volt.
Magánélete
szerkesztésHáromszor nősült meg. Első feleségéről nem maradt fenn adat. Tőle két fia származott.[19] A második felesége, Jane Moorhouse egy vagyonos yorki család művelt leánya volt, aki egzisztenciális biztonságot teremtve, lehetőséget adott férjének, hogy tudományos tevékenységét szélesebb alapon folytathassa, s akinek testvére az ekkor Adelaideben élő vagyonos telepes, orvosi végzettségű antropológus és politikus Matthew Moorhouse volt. Jane halála után Davis harmadszor is megnősült 79 éves korában, s egy Emma nevezetű, német származású nőt vett el, aki a tudós hagyatékát később aukciókon elárvereztette.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. október 13.)
- ↑ a b Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Persée. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/EMLEKBESZ_003_1885_1886/?pg=159&layout=s
- ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám és [1]
- ↑ Eredetileg az 1617-ben önállósodott angol gyógyszerészek érdekvédelmi társulása, illetve az általuk fenntartott képzés volt, mely 1704-ben elnyerte az általános orvosi praktizálás és képzés jogát is. A Társaság licenciátusaként (Licentiate of the Society, LSA) orvosi képesítést szerzett többek között a költő John Keats (1816), Elizabeth Garrett Anderson (1865, aki ezzel az elsőként szerzett nőként orvosi képesítést az Egyesült Királyságban) és a Nobel-díjas Sir Ronald Ross (1881). Lásd Worshipful Society of Apothecaries of London.
- ↑ Egyetemi végzettség; képesítés a középiskolában való tanításra, ill. általános orvosi praxisra
- ↑ A Stoke Athenaeum and Literary and Philosophical Institution-t (Stoke Athenaeum, Irodalmi és Filozófiai Intézményt) 1846-ban alapították, hogy „tagjai között általános ismereteket terjesszen, hangsúlyt fektetve a helyi manufaktúrákkal kapcsolatos dolgokra” (pl. kerámia); könyvtárral, szerkesztőséggel és múzeummal (Természettudományi, Kerámia és Régiségek Múzeuma) rendelkezett, és a Glebe Street-i új városházán kapott helyet. Victoria County History – Staffordshire; A History of the County of Stafford: Volume 8. Stoke-upon-Trent: Local government, economic history and social life. British History Online
- ↑ Helen Patricia MacDonald, Human Remains: dissection and its histories (2006), p. 96; Google Books.
- ↑ Marguerita Stephens, White Without Soap: Philanthropy, Caste and Exclusion in Colonial Victoria 1835–1888, A Political Economy of Race (2010), p. 143; Google Books.
- ↑ Cressida Fforde, English Collections of Human Remains: An Introduction (PDF) Archiválva 2012. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben., p. 1.
- ↑ Christine Quigley: Skulls and Skeletons. Human bone collections and accumulations. (2001), p. 141; Google Books.
- ↑ Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám, 11. oldal
- ↑ British Museum honlapja
- ↑ George Thomas Bettany: Davis, Joseph Barnard. In: Dictionary of National Biography, 1885-1900, Volume 14. 168–169. hasáb
- ↑ Az egyik elmebetegként hunyt el, a másik praktizáló sebész volt, de később elzüllött. Emlékbeszéd Davis József Bernát k. tag felett Lenhossék József r. tagtól. In: Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, 3. kötet, 1885. 7. szám [2]
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Joseph Barnard Davis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- George Thomas Bettany: Davis, Joseph Barnard. In: Dictionary of National Biography, 1885-1900, Volume 14. 168–169. hasáb
- Emlékbeszéd Davis József Bernát külső tag felett Lenhossék József rendes tagtól. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek), 3. kötet, 1885. 7. szám. Műveinek bibliográfiájával 37–40. oldalig [3]
