Neczpáli Justh család Turóc vármegyei eredetű család.

A családtörténeti forrásmunkák szerint a pomerániai Kussowból (Kusowo) származó Justh Jodok, Zsigmond magyar király zsoldoskapitánya, 1451-ben szerzett nemességet. Eredetileg Jodok a zsoldja fejében a haldokló királytól a Borsod vármegyei Cserép várát, valamint Keresztes és Kövesd birtokokat kapta zálogként. Ezeket Albert magyar király zálogként elcserélte a Zólyom vármegyei Végles várával, amelyet Jodok addig honorként birtokolt. Érdemeiért Végles várát kapta adományba, amelyről fia András előnevét is írta. Később megszerezve a turóc vármegyei Necpál községet, azt használták előnévként.[1] A Necpáli család utolsó férfi tagja, Balázs 1479-ben házassági szerződéssel egyetlen kiskorú lányát Zsófiát eljegyezte Justh András legidősebb fiával Jánossal, s elzálogosította neki a család birtokait. A házasság ugyan meghiúsult, de ezen az úton kerültek a Justh család kezére a Necpál család birtokai és levéltárukba számos, főként turóc vármegyei középkori okirat, mely a Necpáli család iratanyaga volt eredetileg.[2] Végles várát II. Ulászló magyar király 1499-ben 6000 forintért visszaváltotta a családtól.[3]

Az 1754/1755. évi országos nemesi összeírásban Nyitra vármegyében Antal és Péter, Turóc vármegyében László, Gáspár, Sándor, János, Gábor, Antal és Péter szerepeltek.

A család címerpecsétje Heves- és Nógrád vármegye levéltárában is előfordult. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár a neves Justh Zsigmond magyar íróról vette fel nevét.

Kastélyok és kúriák szerkesztés

Neves családtagok szerkesztés

Források szerkesztés

  1. Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico-geographica II.
  2. Borsa 1991, 5.
  3. Lehoczky András 1798: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungariae... II, 204.
  4. Demmel József 2014: Pánszlávok a kastélyban - Justh József Turóc megyei alispán és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története. Pozsony.