Kálmán Ödön

(1886–1951) magyar főrabbi, tanár

Kálmán Ödön, Kohn[1] (Kunszentmárton, 1886. október 26.Budapest, Kőbánya, 1951. március 11.)[2] jászberényi főrabbi 1911–1921 között, 1921-től kőbányai főrabbi, 1935–1950 között alma materének, az Országos Rabbiképző Intézetnek a tanára volt.

Kálmán Ödön
Született Kohn Ödön
1886. október 26.
Kunszentmárton
Elhunyt 1951. március 11. (64 évesen)
Budapest X. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Strasser Margit
(h. 1912–1951)
Foglalkozása
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető (4A-10-9)
SablonWikidataSegítség

ÉletrajzaSzerkesztés

Kohn János és Kohn Regina fia. 1906 és 1911 között a budapesti Országos Rabbiképző növendéke volt, s közben egy évig Wrocław-ban tanult, az ottani híres rabbiképzőben. 1910-ben sikerrel védte meg doktori disszertációját a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán.

1912. január 24-én tett rabbi-képesítő vizsgát a Dr. Steinherz Jakab vezette bizottság előtt és avatták rabbivá. Jászberénybe hívták meg rabbinak, ahol 10 éven át szolgálta közösségét, közben az első világháborúban tábori rabbiként szolgált.

1921-ben Kőbányára hívták, az akkoriban önálló Kőbányai Izraelita Hitközség választotta meg rabbijának, majd főrabbijának.

Hosszabb-rövidebb írásai, cikkei, tanulmányai többek között az IMIT Évkönyveiben, a Magyar-Zsidó Szemlében, a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Magyar Zsidó Almanachban, a Múlt és Jövőben, az Egyenlőségben és a Magyar Zsinagógában jelentek meg. Dr. Kálmán Ödön 1951. március 11-én halt meg Budapesten gyomorrák következtében.

Sírja a Rákoskeresztúri izraelita temető úgynevezett rabbi-parcellájában található.

CsaládjaSzerkesztés

1912. január 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Strasser Vilmos és Polatschek Regina lányával, Strasser Margittal (1891–1963).[3][4]

Gyermekei

  • dr. Kálmán Zsuzsa (1912–2003) hitoktatónő, középiskolai tanárnő. Férje dr. Vidor Pál (1909–1945) budai rabbi volt.[5]
  • Kálmán Judit (1924–?). Férje Hahn István (1913–1984) ókortörténész, egyetemi tanár, rabbi volt.[6]

EmlékezeteSzerkesztés

A rabbi könyve című (Budapest, 1940) munkájával koronázta meg tudományos munkáját, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.

MűveiSzerkesztés

  • A rabbi könyve (1940)
  • A zsidók letelepülése a Jászságban (1916)
  • Mióta hívják a jászokat filisteusoknak (1916) Századok
  • József nádor megvédi a jászsági zsidókat (1916)
  • Az összehasonlító vallástudomány száz éve (1948) I. M. I. T
  • Zsidó történelmi olvasmányok (1931)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 97601/1902. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 127. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 25. oldal 1. sor
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 251/1951. folyószáma alatt.
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 76/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  4. Kálmán Ödönné Strasser Margit halotti bejegyzése a Budapest 2003/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  5. Kálmán Zsuzsanna házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 533/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  6. Kálmán Judit házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 297/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

ForrásokSzerkesztés