Kálmán C. György

(1954-2021) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

Kálmán C. György (Budapest, 1954. április 22.2021. október 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, publicista. Kálmán László nyelvész bátyja, akit egy héttel élt csak túl.

Kálmán C. György
Déri Miklós felvétele
Déri Miklós felvétele
Született1954. április 22.
Budapest
Elhunyt2021. október 17.[1] (67 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • kritikus
  • esztéta
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterületirodalomtudomány
Tudományos fokozat

A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán C. György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1972–1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakos hallgatója volt, de az angol szakot nem fejezte be, és 1974–1977 között ugyanitt végezte a magyar–esztétika szakot.

1977–1978 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben nyelvtanárként dolgozott. 1978–1979 között szakközépiskolai irodalomtanár Budapesten. 1979–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében könyvtáros. 1983–1986 között a modern irodalmi osztály munkatársa. 1986–1991 között az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa.

1990-től a Literatura szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. 1990 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanított, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 1993 óta a Café Babel szerkesztőbizottsági tagja. 1992–1995 között a Beszélő szerkesztőbizottsági tagja. 1995–1996 között a 2000 olvasószerkesztője volt. A BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztője 2003 óta.

2000-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, 2021-ben lett az MTA doktora. 1990–2007 között a PTE Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén oktatott, 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai.

  • Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (szerkesztő, Helikon, 1983)
  • Újvári Erzsi: Csikorognak a kövek; szöveggond., utószó Kálmán C. György; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből; Akadémiai, Bp., 1990 (Opus)
  • Sinkó Ervin: Az út. Kiadatlan naplók és írások (szerkesztő, 1990)
  • Profizmus az irodalomtudományban (szerkesztő, Helikon, 1992)
  • Mándy Iván: Budapesti legendák (szerkesztő, 1993)
  • Rendszerelvű irodalomtudomány (szerkesztő, Helikon, 1995)
  • Te rongyos (elm)élet!; Balassi, Bp., 1998
  • A korai avantgárd líra, 1916-1919. Válogatás; vál., utószó Kálmán C. György; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar költészet kincsestára)
  • Az értelmező közösségek elmélete; szerk. Kálmán C. György; Balassi, Bp., 2001
  • Mű- és valódi élvezetek; Jelenkor, Pécs, 2002
  • Élharcok és arcélek. A korai magyar avantgárd költészet és a kánon; Balassi, Bp., 2008
  • Szóvátétel. Mélyenszántók, színvonalasak, rangosak; Noran, Bp., 2008
  • Győrfi Kata–Simon Márton–Kövér András Kövi: Slam.pont 2; bev. Csider István Zoltán, Pion István, kommentárok Kálmán C. György; Libri, Bp., 2015
  • „Inkább figyeld talán az irodalmat”. Írások Veres András 70. születésnapjára; szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György; Reciti, Bp., 2015
  • „Dehogyis terem citromfán”. Irodalomelméleti írások; Balassi, Bp., 2019 (Opus)

Díjai, kitüntetései

szerkesztés
  1. Meghalt Kálmán C. György. hvg.hu, 2021. október 17. (Hozzáférés: 2021. október 17.)

További információk

szerkesztés
  • Képes Irodalmi Lexikon. Szerkesztette: MINSZ Globus Lexikon Szerkesztőség. Eger, MINSZ Varga Könyv- és Lapkiadó, 2000
  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
  • Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9