Kína zászlóinak listája és története
A vexilloidokat felváltó zászlókat Kínában találták fel több évezreddel ezelőtt. Minden területnek és uralkodóháznak megvolt a maga zászlaja. A középkor során kialakult Kína zászlaja, amely nem csak egy területet vagy a császári házat, hanem az egész kínai államot jelképezte. Ez a zászló az idők során rengetegszer megváltozott. Szintúgy változtak Kína tartományainak, megyéinek, autonóm területeinek a zászlói. A régebben Kína területén lévő államok és európai gyarmatok mind rendelkeztek saját zászlóval. Jelen szócikk felsorolja a legtöbb zászlót, amit az idők során Kína területén használtak vagy használnak az első kínai zászlóktól a császárság sárkányos lobogóin keresztül egészen a népköztársaság sárga csillagos zászlajáig; és leírja a történetüket a zászlók feltalálásától kezdve egészen napjaink kínai zászlajáig.
.svg)
Jelen szócikkben Kína alatt a következőeket értjük:
- A Kínai Népköztársaság (kontinentális Kína, Hongkong és Makaó). A köznyelvben legtöbbször mint Kína szerepel.
- A Kínai Köztársaság (Tajvan szigete). Köznyelven legtöbbször mint Tajvan használatos.
Korai kínai zászlók szerkesztés
A zászlók feltalálása szerkesztés
A zászlókat, amelyek a vexilloidokat váltották fel, Kínában találták fel a selyem felfedezése után. A selyem, lévén erős, de könnyű, ideális anyagnak bizonyult a zászlókészítéshez. A zászlók előnyösebbek és praktikusabbak voltak, mint a vexilloidok; ugyanis könnyebbek voltak, előállításuk egyszerűbb volt, lehetett több példányt készíteni belőlük és nagyobb távolságról is észrevehetőek voltak.[1] A szövet zászlók használata Kínából átterjedt Indiába, ahonnan kiindulva a szokás meghonosodott Burmában, Sziámban és Délkelet-Ázsia többi részén.[2] Később a zászlóhasználatot felkarolták a Perzsa Birodalom uralkodói, végül pedig a megkülönböztetés ezen módja a Római Birodalomban és Európa többi részén is elterjedt.[1] Miután a mongolok 1279-ben Kubiláj kán vezetése alatt elfoglalták Kínát, a kínaiakhoz hasonlóan háromszögletű, lángrojtos szélű lobogókat kezdtek használni.[3]
Számos korai kínai forrás beszámol a zászlóhasználatról: egyes források szerint a Csou-dinasztia megalapítója körülbelül i. e. 1122-ben fehér zászlót vitetett maga előtt,[2] írásos emlékek pedig említést tesznek a Sárga Császár lobogójáról is.[3] Bizonyítékokkal alátámasztható, hogy 660-ban egy kisebb hatalmú kínai herceget megbüntettek, amiért nem engedte le a zászlaját uralkodója előtt. A királyi zászlót azonosnak tekintették magával az uralkodóval, és hasonló tisztelettel övezték. Már a zászlóhordozó megérintéséért is büntetés járt. Mivel a zászló elesése vereséget és megaláztatást jelentett, az uralkodó és zászlaja ritkán jelentek meg együtt, a lobogót általában egy hadvezérre bízták. A zászlókat háborúban harci szekereken szállították, és kitűzték az elfoglalt városok falaira.[2] Amikor a hadseregek menetelni kezdtek, a zászlókat kibontották.[4] A lobogókat jeladásra is használták. Már a 16. században megjelent a fehér zászló mint a megadás jelképe.
A zászlók alakja és díszítése szerkesztés
A legkorábbi képi információ a kínai zászlók kinézetéről i. e. 1500 körülről származik. A zászlórúd funkcióját bambuszrúd töltötte be, aminek a végére szigonyt szereltek. A rúdhoz kisméretű gyűrűk fogták a lófarokból, később szövetből készített zászlót. A zászló külső éléhez keskeny szalagokat varrtak, amelyek száma meghatározta a zászló tulajdonosának a hierarchikus társadalomban betöltött szerepét. A császári zászlóra tizenkét szalagot erősítettek, míg egy kis hatalommal rendelkező funkcionárius lobogójára csupán egyet vagy kettőt. Ezt a lobogót egy hosszú fecskefarkú szalag elhelyezésével alakították át hadizászlóvá. A szövet széle gyakran „lángszegélyű" volt, azaz láng alakú rojtok borították az éleit.[3]
A kínai zászlók díszítésére általában állatok vagy mitikus lények képét használták, ezek közé tartozott például a piros madár, a fehér tigris vagy a kék sárkány. Később Kínában és Délkelet-Ázsia más részein is megjelentek a fehér, sárga vagy fekete hátterű zászlók, amelyekre aranyfonallal elefánt, bika vagy valamilyen más állat képét hímezték.[2] Ezenkívül használták a zászlókon a héja, a teknősbéka vagy a kígyó képmását is.[3]
Császársági zászlók szerkesztés
Csing-dinasztia szerkesztés
Az első zászló, ami nemcsak a császári dinasztiát; hanem magát Kínát, mint országot is jelképezte, az úgynevezett sárga sárkányos zászló volt. A halványsárga zászlón egy kék sárkány jelent meg, a jobb felső sarokban pedig egy piros gyöngy volt látható. A sárkány különböző állatok testrészeivel rendelkezik, többek között hüllőtesttel, halpikkelyekkel és tevefejjel. A sárkány; ami a kínai mitológiában – a perzsa és európai legendák szörnyeivel ellentétben – jó és hatalmas lény, az életadó eső ura, a termékenység szimbóluma és a császár védelmezője volt; a császárt jelképezte, míg a sárga háttér a mandzsukat.
.svg)
A zászlónak három változata is ismert: az elsőként, 1862-ben bevezetett sárkányos lobogó háromszögletű volt; míg az 1889-ben elfogadott változat már téglalap alakú; a császár személyes zászlaja pedig szintén háromszögletű, három széléből kettő viszont cikcakkos volt, és az ókor „lángszegélyű" zászlóira hasonlított. Mindazonáltal a színek és a szimbólumok nem változtak a formával együtt. A kései 19. században jelent meg először; a háromszög alakú zászlót 1862-ben, míg a téglalap alakút 1889-ben vezették be. A sárga sárkányos zászló megnevezés alaktól függetlenül használatos bármelyikre.
1915-16-os császárságrestauráció szerkesztés
.svg)
.svg)
1915-ben Jüan Si-kaj kínai katonatiszt és politikus megkísérelte visszaállítani a Kínai Császárságot, saját magát kinevezve uralkodónak. A császárság restaurációja nem volt hosszú életű (Si-kaj-t már 1916-ban lemondásra kényszerítette a küszöbönálló polgárháború, államát pedig felszámolták). Az állam fennállásának hónapjai alatt kettő zászlót is használt. Mindkettő az ötszínű zászlón alapult, de kifejezte a Han kínaiak uralmát az ország többi népe felett. Az egyik zászlót egy vörös kereszt osztotta négy téglalapra, a másikat pedig egy vörös átlóskereszt négy háromszögre. A négy felületet mindkét esetben a sárga, fekete, kék és fehér színek töltötték ki.
Köztársasági zászlók szerkesztés
1912-től 1928-ig szerkesztés
Nemzeti zászló
.svg)
A Csing-dinasztia uralma Kína felett 1912-ben a Szun Jat-szen és Jüan Si-kaj nevével fémjelezett forradalom sikerével megdőlt. Ezzel együtt a császári sárkányos lobogó napjainak is leáldozott.[5]
A köztársaság újonnan kikiáltott, ötszínű zászlóként ismert nemzeti zászlója és civil lobogója öt vízszintes sávból állt, a színeik felülről lefelé: piros, sárga, kék, fehér, fekete. A színek Kína öt fő népcsoportját, a han kínaiakat (piros), a mandzsukat (sárga), a mongolokat (kék), a muszlimokat (fehér) és a tibetieket (fekete) ábrázolták.
A csíkos zászlók, a sárkányos zászlókhoz hasonlóan, régi tradíciót jelentettek Kínában, a császárság idejében a haditengerészet és annak főparancsnokai is sávos zászlókat használtak, ezeken azonban a császárság sárkánya is megjelent valamilyen formában. A köztársaság kikiáltása után megtartották a csíkos zászlók hagyományát, de a sárkányos zászlóknak befellegzett, mert azok egyet jelentettek a császársággal. A piros, sárga, kék, fehér és fekete színek is korán megjelentek együtt a kínai zászlótörténetben; a császárt a középkorban öt harci szekér kísérte a csatákban és az ünnepségeken, amelyek egy piros, egy sárga, egy kék, egy fehér és egy fekete zászlót hordoztak.
Az ötszínű zászló nagyon praktikusnak bizonyult; ugyanis, bár bevezetése idején már sok sávos zászló létezett, öt sávjával könnyen megkülönböztethető volt; mert az akkoriban használt sávos zászlók nagy része két- vagy háromsávos volt.
Az ötszínű zászló és a hozzá kapcsolódó lobogók pályafutása 1928-ban, az egységes Kínai Köztársaság létrejöttével és a hadurak korának végével fejeződött be. 1928 októberében ezek a lobogók átadták a helyüket a ma, Tajvanon is használt zászlóknak.
Hadizászló
_18_dots.svg)
A Kínai Köztársaság 1928-ig használt hadizászlója vörös háttérben kilencágú fekete csillagot ábrázolt. A csillag közepén, körben elrendezve, kilenc sárga pont látható, a csillag ágainak végén kilenc további pont. A zászlót először az 1911-es vuhani felkelés során használták a Csing-dinasztia ellen küzdő forradalmárok. A forradalom győzelme után ez lett Kína hadizászlója, civil célokra soha nem alkalmazták, s 1928-ban lecserélték Tajvan mai hadizászlójára.[6]
Állami lobogó
A Kínai Köztársaság 1913-ban felvont állami lobogója egy fehér mező bal felső sarkában a hadizászló lekicsinyített változatát ábrázolta. A Csing-dinasztia elleni felkelések során egyes forradalmi csoportok ezt a zászlót használták. Később a lobogót állami felségjelzésnek választották, de nagyon ritkán került sor a használatára, és 1928-ban egy másféle zászló lépett a helyébe.[7]
Haditengerészeti zászló
Az 1928-tól a Kínai Köztársaság zászlajaként használt lobogó Kína haditengerészetének zászlajaként funkcionált 1913-tól 1928-ig (leírását és jelentését lásd a Nemzeti zászló alszakaszban).[8]
1928-tól 1949-ig és Tajvanon szerkesztés
Nemzeti és állami zászló
A Kínai Köztársaság nemzeti és állami zászlója vörös mezőn a bal felső sarokban egy tizenkét sugarú fehér napot ábrázol. A nap-embléma a szakadatlan haladást jelképezi, sugarai pedig a nap két tizenkét órás periódusát képviselik.[9] A vörös szín a kínai hanokat, a nacionalizmust, a szabadságszeretetet és áldozatkészséget; a kék szín a demokráciát, az egyenlőséget és az igazságosságot; míg a fehér szín a testvériséget, a nyíltságot és a jómódot szimbolizálja.[10][11] A zászló; függetlenül attól, hogy mit képviselnek egyes részei; a következő jelentést hordozza: fehér nap a kék égen a vörös Kínában.[12] A zászló bal felső sarkában lévő kék mezőre helyezett fehér nap a Kuomintang párt szimbóluma. A zászlót, amely korábban a kínai haditengerészet szimbóluma volt,[8] 1928. október 28-án fogadták el, és a polgárháború vége után a Tajvanra menekült köztársaságiak megtartották. A zászló jelenleg a főleg Tajvanként ismert Kínai Köztársaságot jelképezi. A zászló oldalainak aránya 2:3.[9][13]
Hadizászló
A Kínai Köztársaság hadizászlója vörös színű, közepén kék négyzettel, amiben a Kuomintang párt szimbólumát, a tizenkét sugarú fehér napot helyezték el. A hadizászlót az állami és nemzeti zászlóval egyetemben 1928. október 28-án fogadták el, és a polgárháborúban vesztes, 1949-ben Tajvan szigetére menekült köztársaságiak megtartották. A hadizászló oldalainak aránya Tajvan többi jelenlegi zászlójához hasonlóan 2:3.[14][15]
Civil lobogó
A Kínai Köztársaság civil lobogója hasonló a nemzeti és állami zászlóhoz, azzal a különbséggel, hogy a vörös mezőn vízszintesen 4 darab keskeny, cikcakkos sárga sávot helyeztek el. A zászlót az állami és nemzeti, illetve hadizászlóval egyetemben 1928. október 28-án fogadták el, és a polgárháborúban vesztes, 1949-ben Tajvan szigetére menekülő köztársaságiak megtartották. A hadizászló oldalainak aránya Tajvan többi jelenlegi zászlójához hasonlóan 2:3.[14][16]
Államfői zászló
.svg)
A Kínai Köztársaság elnöke saját zászlóval rendelkezik, ami sárga keretbe fogva vörös háttér előtt egy kék korongon elhelyezett fehér napot ábrázol. A zászlót a Kínai Köztársaság többi, ma használatos zászlójával egyetemben 1928. október 28-án fogadták el, és a polgárháborúban vesztes, 1949-ben Tajvan szigetére menekülő köztársaságiak megtartották.[17]
Olimpiai zászló
Mivel a Kínai Köztársaságot az országok többsége nem ismeri el, a tajvani sportolóknak tilos nemzeti zászlójuk alatt felvonulni az olimpiai játékokon. Ezért kompromisszumos megoldásként a szigetország olimpikonjai egy fehér zászlót használnak, aminek közepében egy kék, fehér és piros szegéllyel határolt ötszirmú virág látható, amelyben a fehér nap emblémát és az olimpiai ötkarikát helyezték el. A zászló oldalainak aránya 2:3.[18]
Népköztársasági zászlók szerkesztés
Nemzeti zászló szerkesztés
Leírása és jelentése
A Kínai Népköztársaság zászlaja (jobbra) vörös színű, a bal felső sarokban egy nagy és négy kicsi ötágú sárga csillaggal, amelyek félkörív alakban helyezkednek el a nagy csillag körül.
A legelterjedtebb értelmezés szerint vörös szín a kommunizmust és a han kínaiakat; a négy kis csillag a társadalom fő osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket és a hazafias kapitalistákat; míg a nagy csillag a négy társadalmi osztály a kommunizmus építésének feladata alatti egyesülését jelképezi.[19] Az öt csillag ezenkívül arra is utal, hogy a mai Kína öt országból alakult ki.[9][20] A zászló oldalainak aránya 2:3.[13][20]
Története
1949. július 4-én egy politikai konferencia munkacsoportja elkészített egy pályázati hirdetést, amiben az embereket a nemzeti zászló megtervezésére szólították fel. Néhány változtatás után július 15-e és 26-a között a felhívást számos fontos kínai újság leközölte.
A nemzeti zászló tervezéséhez a következő kritériumokat fogalmazták meg:
- Kínai jellegzetességekre (földrajz, nemzetiség, történelem, kultúra stb.) való utalás
- A kommunista-szocialista forradalomra utaló szimbólumok használata
- A zászló téglalap alakú legyen, az oldalak aránya 2:3
- A zászlóban megjelenő fő szín élénkvörös legyen
Zeng Lian-szong Sanghajban dolgozott, amikor a felhívás megjelent. Olyan zászlót kívánt tervezni, mely tükrözi az új ország iránti hazafias lelkesedését. Egy kínai közmondásra gondolt: „a csillagokra vágyom, a holdra vágyom", amely vágyakozást fejez ki. Véleménye szerint a KKP a kínai nép nagyszerű megmentője, ezt jelképezte a nagyobb csillag. A négy kisebb csillag ötlete Mao Ce-tung A kínai népi demokratikus diktatúra című beszédéből származott, mely a kínai népet négy társadalmi osztályra osztotta. Miután kidolgozta a csillagok pontos helyét és méretét, augusztus közepén elküldte „Öt csillag a vörös mezőn" néven a bizottságnak.
Augusztus 16. és 20. között bírálták el a terveket a Peking Hotelben. Egy idő után 38 javaslatra szűkítették le a mezőnyt. Ezeket nyújtották be a bizottságnak, Zeng terve azonban nem került bele, amíg újra nem javasolták azt. A bizottság végül Zeng tervét választotta a KNK zászlajának.
A zászlót 1949. október 1-jén vonták fel a Tienamnen téren. Zeng tervén változtattak, de hivatalosan elismerték, hogy ő tervezte a zászlót, és öt millió juan jutalmat kapott.
Hadizászlók szerkesztés
-
Kínai Népi Felszabadító Hadsereg -
Szárazföldi haderő -
Haditengerészet -
Légierő
Kína hadizászlói, balról jobbra:
- a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg zászlaja
- a kínai hadsereg szárazföldi fegyvernemének zászlaja
- Kína haditengerészetének zászlaja
- Kína légierejének zászlaja
Kínai Népi Felszabadító Hadsereg
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg zászlaja (az első a fenti képek közül); ami ma Kína hadizászlójaként is szolgál; vörös színű, rajta a bal felső sarokban egy ötágú sárga csillaggal és mellette a kínai "1" és "8" jelekkel. A vörös szín a kommunizmust jelképezi, míg az "1" és "8" jelek a Kínai Kommunista Párt 1928. augusztus 1-jén (8. hónap, 1. nap) történt megalapítása előtt tisztelegnek. A zászlót Mao Ce-tung parancsára készítették 1949. június 15-én mint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg zászlaját.[21] A Kínai Népköztársaság kikiáltásakor ebből a zászlóból lett Kína hadizászlója. A zászló oldalainak aránya 2:3.[22]
Szárazföldi haderő
Kína szárazföldi hadereje saját zászlóval rendelkezik, ami a hadizászló egy változata (a második a fenti képek közül). A hadizászló alsó felén egy vastag zöld csíkot helyeztek el. A zöld csík a szárazföldet jelképezi (a hadizászló jelentését lásd a fenti szakaszban). A zászló oldalainak aránya 2:3.[21]
Haditengerészet
Kína haditengerészete saját zászlóval rendelkezik, ami a hadizászló egy változata (a harmadik a fenti képek közül). A hadizászló alsó felén öt keskeny, váltakozóan kék és fehér csíkot helyeztek el, amelyek a tengereket jelképezik (a hadizászló jelentését lásd a fenti szakaszban). A zászló oldalainak aránya 2:3.[21]
Légierő
Kína légiereje saját zászlóval rendelkezik, ami a hadizászló egy változata (a negyedik a fenti képek közül). A hadizászló alsó felén egy vastag világoskék csíkot helyeztek el, ami a levegőt jelképezi (a hadizászló jelentését lásd a fenti szakaszban). A zászló oldalainak aránya 2:3.[21]
Különleges közigazgatású és autonóm területek zászlói szerkesztés
Tibet szerkesztés
Tibet zászlaja (balra) egy fehér háromszöget ábrázol a zászló alsó részén, amiben két zöld-fehér hóoroszlán látható. A hóoroszlánok alsó mancsukban egy piros és sárga körök által közrefogott narancssárga-kék jin-jang emblémát, míg felső mancsukban egy drágakövet tartanak, amely fölött három lángoló gyöngyszem van elhelyezve. A háromszög felett egy sárga nap bocsátja tizenkét sugarát a háromszöget körülvevő, kék-piros csíkos mezőre. A zászló a rúdrészen és a hosszanti szélein sárga keretbe van foglalva.[23]
A fehér háromszög hófödte hegyet ábrázol, utalva Tibet földrajzi helyzetére. A két hóoroszlán a világi és vallási hatalmak harmóniáját; míg a mancsukban tartott drágakő a törvényes rendet jelképezi, amely a buddhizmus tíz aranyszabályán és tizenhat kegyes elvén alapul. A három lángoló gyöngyszem Buddhára, a dharmára és a szanghára utal. A nap a szabadságot, a boldogságot és a jólétet; míg tizenkét sugara a hat ősi tibeti törzs hat leszármazottját szimbolizálja. A csíkok váltakozó színei a zászlót védelmező két istenség (nő és férfi) jelképei. A zászló három oldalán megjelenő sárga szegély a buddhizmus arany eszményeinek terjedését, míg a szabadon hagyott szegély az ország nyitottságát fejezi ki. A zászlót 1912-ben, Tibet függetlenségének kikiáltásakor fogadták el.[24] A zászló oldalainak aránya 2:3.[23]
Hongkong szerkesztés
Hongkong zászlaja (jobbra) vörös, közepén egy fehér, ötszirmú virággal, amelynek szirmaiban egy-egy vörös ötágú csillaggal. A virág, a Hongkong egykori brit kormányzójáról elnevezett Bauhinia blakeana, kedvelt jelkép Hongkongban, a kínai egység szimbóluma. A zászló tervezetét 1990. április 5-én fogadta el Kína Országos Népi Gyűlése,[25] de a lobogót csak 1997. július 1-jén, Hongkong Kína részévé válásakor vonták fel először hivatalosan.[26] A zászló oldalainak aránya 2:3.[27]
Makaó szerkesztés
Makaó zászlaja (balra) zöld mezőben egy háromszirmú fehér lótuszvirágot ábrázol, amely egy, a hullámzó tengeren átívelő hídon látható. A lótuszvirág felett egy nagy, sárga, ötágú csillag látható, amelyet mindkét oldalán két-két kicsi, ötágú, sárga csillag fog közre. A csillagok félkörívben vannak elrendezve.[28] A lótuszvirág a jólétet és a fejlődést, három szirma a Makaót alkotó szigeteket, míg a híd és a hullámok a terület természeti környezetét szimbolizálják. Az öt csillag kifejezi, hogy Makaó Kína elválaszthatatlan része.[29] A zászlót 1994 óta használják, oldalainak aránya 2:3.[28]
Ujgúria szerkesztés
Ujgúria, más néven a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület zászlaja (jobbra) világoskék alapon egy fehér félholdat és csillagot ábrázol. A világoskék szín az ujgur nép türk eredetét, a fehér félhold és csillag a muzulmán vallást szimbolizálja. Egykor ez a lobogó volt az 1933-tól 1942-ig független Kelet-Turkesztán zászlója, amelyet a terület kínai autonóm területként is megtartott. A zászlót 1933-ban fogadták el mint Kelet-Turkesztán zászlaját, és változtatás nélkül megtartotta a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület. A zászló nem csupán a területet, hanem az ujgur népet is jelképezi. A zászló oldalainak aránya 2:3.[30]
Belső-Mongólia szerkesztés
Belső-Mongólia Autonóm Terület zászlaja három vízszintes sávból áll. A két külső sáv piros, míg a középső fekete színű. A fekete sáv közepén keresztbe tett sárga kapát és cséphadarót, felettük pedig egy vörös ötágú csillagot helyeztek el. A zászló tulajdonképpen a terület autonóm kormányzatának lobogója, és de facto Belső-Mongóliát is jelképezi.
A mai Kína területén fekvő egykori államok és európai gyarmatok zászlói szerkesztés
Hongkongi brit gyarmat szerkesztés
-
1843-tól 1871-ig, nem hivatalos -
1871-től 1876-ig -
1876-tól 1955-ig -
1955-től 1959-ig -
1959-től 1997-ig -
1959-től 1997-ig, nem hivatalos
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
Hongkong 1843 és 1997 között, összesen 154 évig volt brit gyarmat. Ezalatt Hongkong brit zászlaja is komoly változáson esett át. Az összes hongkongi brit zászló alapjául a Union Jack, illetve a brit kék és vörös lobogó szolgált.
1841-ben és a rákövetkező évben, amikor Hongkong de jure még a Kínai Császársághoz tartozott; valamint 1871-ig, a gyarmat külön zászlójának megalkotásáig az Egyesült Királyság zászlaját, a Union Jacket (első kép) használták nem hivatalosan. 1871-től 1876-ig a brit kék lobogó egy változatát használták, amin egy fehér korongban a brit koronát és alatta a H és K betűket helyezték el (második kép). 1876-tól 1910-ig, illetve 1910-től 1959-ig a kék lobogó két különböző változatát használták, amelyeken a hongkongi tengerpart egy-egy ábrázolása volt látható (harmadik és negyedik kép). 1959-től 1997-ig a kék lobogó egy másik változatát használták, amiben Hongkong brit gyarmati címere volt látható. Ezenkívül 1959-től 1997-ig használtak egy nem hivatalos zászlót is, ami a brit vörös lobogón alapult, és Hongkong brit címere került benne elhelyezésre. Ezen zászlót alig használták, de 1997-ben Hongkong Kínának történő visszaadásakor ezt húzták le.
Mandzsukuo szerkesztés
Nemzeti, állami és polgári zászló
Az 1932-től 1945-ig Kína területén működő japán bábállam, Mandzsukuo zászlaján (balra) sárga mező bal felső sarkában egy négy sávból összeállított téglalap látható. A sávok színei, felülről lefelé: piros, kék, fehér és fekete. Mindegyik szín egy-egy népcsoportot és egy-egy fontos tulajdonságot szimbolizál: a sárga a mandzsukat és az egységet, a piros a japánokat és a bátorságot, a kék a han kínaiakat és az igazságot, a fehér a mongolokat és a tisztaságot, a fekete pedig a koreaiakat és az elszántságot. Mandzsukuo zászlaja az ötszínű zászló színeit ismételte, de jól megkülönböztethető volt. A téglalapból a sárga háttér miatt elhagyták a sárga sávot. A zászlót 1932-ben, Mandzsukuo függetlenségének kikiáltásakor vonták fel. Oldalainak arányai 2:3.
Hadizászló
Mandzsukuo hadizászlója és tengeri felségjelzése hasonló a nemzeti zászlóhoz, de a négy sáv a hadizászlón végigéri a teljes zászlót, míg a nemzeti zászlón csak a bal felső sarokban, egy téglalapban jelennek meg. A hadizászlót 1932-ben, Mandzsukuo függetlenségének kikiáltásakor vonták fel. Oldalainak aránya 2:3 volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b ZE, 8. oldal 1. hasáb
- ↑ a b c d EB15/4, 811. oldal 3. hasáb
- ↑ a b c d ZE, 10. oldal 1. hasáb
- ↑ EB15/4, 812. oldal 1. hasáb
- ↑ Chinese Republic National Flag, 1912-1929 (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ Chinese Republic War Flag (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ Chinese Republic - State Ensign (1913) (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. április 4.)
- ↑ a b China Republic national flag, 1928- (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2007. február 10.)
- ↑ a b c ZE, 176. oldal 3. hasáb
- ↑ ZE, 171. oldal 1. hasáb
- ↑ MMZL, 42. oldal 3. hasáb
- ↑ VZ, 331. oldal 3. bekezdés
- ↑ a b ZMV, 222. oldal
- ↑ a b VZ, 331. oldal 4. bekezdés
- ↑ Army Flag (Taiwan) (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ Civil and Merchant Ensign (Chinese Republic/Taiwan) (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
- ↑ VZ, 331. oldal 5. bekezdés
- ↑ VZ, 331. oldal 6. bekezdés
- ↑ MMZL, 40. oldal 3. hasáb
- ↑ a b VZ, 185. oldal 3. bekezdés
- ↑ a b c d Flag of the People's Liberation Army (kínai nyelven). Yibin Shuangyong Information Network. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ VZ, 185. oldal 4. bekezdés
- ↑ a b VZ, 187. oldal 1. bekezdés
- ↑ ZE, 176. oldal 2. hasáb
- ↑ Decision of the National People's Congress on the Basic Law of the Hong Kong Special Administration Region of the People's Republic of China. Hongkong kormánya, 1990. április 4. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
- ↑ Jeffrey Aaronson. „Schedule of Events”, Time magazine. [2001. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
- ↑ VZ, 186. oldal 3. bekezdés
- ↑ a b VZ, 186. oldal 5. bekezdés
- ↑ VZ, 186. oldal 6. bekezdés
- ↑ VZ, 187. oldal 2. bekezdés
Források szerkesztés
Könyvek szerkesztés
- VZ: Horváth Zoltán. A világ zászlói - a zászlók világa. NYÍR-KARTA Bt., Budapest (2002)
- ZE: Alfred Znamierowski. Zászlóenciklopédia. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest (2002)
- EB15/4: Encyclopædia Britannica, 15th edition, Volume 4. Encyclopædia Britannica, Inc.; Chicago (1989) (angol nyelven)
- ZMV: Emil Bührer und Hans-Heinrich Isenbart. Zeichen der Menschen und Völker. Reich Verlag, Luzern (1975) (német nyelven)
- MMZL: Lioba Schafnitzl és Harry D. Schurdel. Mi micsoda 102. kötet: Zászlók és lobogók. Tesloff és Babilon Kiadó, Budapest (2002)
- BH/18: Britannica Hungarica Világenciklopédia, 18. kötet. Magyar Világ Kiadó, Budapest (1995)
- MNL/18: Magyar Nagylexikon, 18. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest (2004)
Internet szerkesztés
- Flags of the World (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- China: Index of Pages (html). FOTW Flags of the World. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
- Decision of the National People's Congress on the Basic Law of the Hong Kong Special Administration Region of the People's Republic of China. Hongkong kormánya, 1990. április 4. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Chinese flags című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flag of China című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flag of Manchukuo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.