Kónya György

	Kónya György
Született	1863
Elhunyt	1941 (77-78 évesen)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya György témájú médiaállományokat.

Kónya György (1863–1941) műlakatos.

Gőzfürdő

Püspöki palota díszei

Címeres kilincs

A századfordulón Szeged művészi kovácsiparának egyik legkiválóbb mestere. Kortársa volt Fekete Pálnak, Fejős Ferencnek. Szülőháza, később műhelye Szegeden a Szent László utca 7. szám alatt volt.

MunkásságaSzerkesztés

A szakmát Budapesten Jungfer Gyulánál tanulta. Általában húsz-harminc segéddel és tíz inassal dolgozott, akiket még (konzervatív) patriarchális viszonyok között foglalkoztatott. György-napkor, egész disznót ellakmározott embereivel. Téli időszakban mikor kevesebb volt a megrendelés, munkásaival a munkaigényes és nagy szakmai tudást kívánó munkákat végeztette. Ekkor készültek a sírrácsok, cégérek, díszkapuk, nagyméretű kapuzárak díszes kulcsokkal, kilincsekkel, raktárra. Kiemelkedő munkái a Móra Ferenc Múzeum összes épületlakatos, műkovács munkái, a kupolatető szerkezete, a volt könyvtár díszes vasalásai.

A gőzfürdő világító tetőszerkezete és a teljes belső lakatosmunkák az ő nevéhez fűződnek. A kendergyárak bővítésében vállal nagyobb vasszerkezeti munkákat. Az ő műhelye készítette a szegedi Fogadalmi templom kerítéseinek, rácsozatainak, belső kápolna háborút és békét jelképező térelválasztóinak vasműves munkáit. A templomban Back Bernát állította mellékoltár híres iparművészeti vasrácsozatát. Ő készítette a Püspöki palota külső és belső művészi kovácsolású fémdíszeit.^[1]

ÖsszegzésSzerkesztés

Élete során száznál több kiváló műlakatost nevelt fel, adta át tapasztalatát. Kónya György ötven évig dolgozott Szegeden, keze nyoma a középületeken kívül számos magánházon máig tanúsítja a hasznosság és szépség harmóniáját. Sok motívum részletet átvesz az antik művészetből, hatására több szegedi mester művén látható hasonlóan gazdag formakincsű alkotás. Jellegzetessége a sokszínű látásmód, mely a nyugtalan eklektikából átcsap a görögösen klasszicizáló stílusból a szecesszióba. Motívumainak elemzését lásd alább, az «akhantuszos kapubetétrács» elemzése alatt.

Az akhantuszos kapubetétrács elemzéseSzerkesztés

Kónya György munkáin fellelhető a tudatos vagy véletlenszerű pilaster dísz alkalmazása, innen menti át kovácsdíszeibe azt a motívumkincset, melyet az építészet sűrűn alkalmaz (lábazattal és fejezettel képzett, enyhe kiülésű, többnyire lapos falpillér). Az antik római művészetből származó, a quattrocentóban és a korai cinquecentóban gyakori dekoráció; síremlékek, oltárok, szentségházak pilaszterein alkalmazott növényi, többnyire akanthuszos, felfelé haladó szimmetrikus relief dísz. Magában foglalja a reneszánsz gazdag motívum készletének egyéb elemeit is: gyümölcsköteget, szalagot. Ritkábban csigásan kanyarodó indák is előfordulnak. Nagy szerepet kapott a díszítő művészetben, festészetben, hímzőművészetben.^[2]