Kölcsey István

(1893–1974) magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő

Kölcsey István (Szatmárcseke, 1893. október 13.1974. február 10.) magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő, országgyűlési alelnök.

Kölcsey István
Született1893. október 13.
Szatmárcseke
Elhunyt1974. február 10. (80 évesen)
Köln[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1893-ban született Szatmárcsekén, református vallásban; a családi hagyomány szerint ősi, a honfoglalás óta a Kárpát-medencében élő nemzetségből származott, közeli rokonságot tartott Kölcsey Ferenccel is (utóbbi a dédnagybátyja volt). A máramarosszigeti jogakadémián szerzett jogi végzettséget, majd 1915-ben bevonult a pécsi honvéd huszárezredhez, ahol több kitüntetést is szerzett, ám súlyosan meg is sebesült, így a háború végén rokkantként szerelt le, főhadnagyi rendfokozatban; ezt követően visszavonult a közélettől, hogy birtokain gazdálkodjék.

A két világháború közti időszak nagy részében tevékenyen részt vett Szatmár vármegye közéletében: tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak és több más alacsonyabb rangú szerveződésnek is. Az országos közéletbe is bekapcsolódott, mint a Nemzeti Egység Pártja alapítóinak egyike és lakókörnyezetében a párt helyi elnöke.

Az országgyűlésnek az 1935–1939 közti ciklusban volt először képviselője, a fehérgyarmati választókerület mandátumával; abban az időszakban főként gazdasági kérdésekben exponálta magát, illetve nagy figyelmet keltett a telepítési törvényjavaslat kapcsán elmondott beszéde. A párton belül a gazdacsoport alapítója volt. Amikor a Nemzeti Egység Pártja átalakult és a Magyar Élet Pártja nevet vette fel, az új politikai formáció egyik országos alelnökévé választották, illetve korábbi mandátumát is megerősítette a megújult párt színeiben, az 1939-es általános választáson.

Tagja volt a johannita lovagrendnek és jó néhány társadalmi szerveződésnek. Egyháza életében is vállalt bizonyos vezető szerepeket: egyházmegyei tanácsbírónak választották meg, és ő volt a szatmárcsekei egyházközség főgondnoka is. Kezdeményezésére állították fel a község temetőjében Kölcsey Ferenc költői nagyságához méltó síremlékét, halálának századik évfordulóján.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2024. január 14.)