Stommelni Krisztina

római katolikus misztikus
(Kölni Boldog Krisztina szócikkből átirányítva)

Stommelni Krisztina vagy egyházi nevén Kölni Boldog Krisztina (Stommeln, 1242Stommeln, 1312. november 6.) római katolikus misztikus és stigmatikus.

Stommelni Krisztina
Christina von Stommeln Seidenhandschuh.jpg
Született

Stommeln
Elhunyt

Stommeln
Foglalkozása apáca
A Wikimédia Commons tartalmaz Stommelni Krisztina témájú médiaállományokat.

1242-ben született Kölntől északnyugatra, Stumbeln (mai Stommeln) településén, jómódú parasztcsaládban. Már gyermekként vallási víziói voltak Krisztusról. Tizenkét éves korában szülei meg akarták szervezni a házasságát, de ekkor elszökött otthonról és belépett a kölni beginák közösségébe.[2] 15 éves kora óta Krisztus sebei (stigmatizáció) jelentek meg rajta, különösen a nagyhéten.[3]

Misztikus tapasztalatai és merev, elragadtatott állapotban történő látomásai miatt társai őrültnek tartották és megvetéssel bántak vele,[4] ami miatt 1259-ben visszatért szülőfalujába, ahol a helyi plébánosnál vállalt háztartásvezetést.

1267-ben megismerkedett a dominikánus Daciai Péterrel, aki a kölni rendházban tanult, és aki lelki vezetője, barátja és egyben életrajzírója lett.[5] Péter 1288-ban bekövetkezett halálát követően nincs pontos információ az életéről. Elhagyta a pap házát, és egy kis kolostorba költözött, ahol visszavonult, csendes életet élt haláláig, 70 éves koráig.

A leírások alapján látomásai voltak és démoni megjelenések kísértették fiatal kora óta. Daciai Péter említette a démonokkal vívott éjjeli borzalmas tapasztalatait, akik égési és más sérüléseket is okoztak neki.[6]

Először a stommelni templomkertben temették el. Maradványait többször áthelyezték: először a templomba, majd 1342-ben Nideggenbe, végül 1569-ben a jülichi Propsteikirchébe (prépostsági templom).

Az első, halála utáni csoda állítólag 1338-ban történt: Dietrich gróf, aki a köszvény következtében szinte bénult volt, miután megérintette ereklyéit, meggyógyultan távozott.[7]

A katolikus egyház 1908-ban boldoggá avatta.[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=5827, 2019. május 5.
  2. Christine Ruhrberg: Der literarische Körper der Heiligen. Leben und Viten der Christina von Stommeln (1242-1312) (= Bibliotheca Germanica 35). Tübingen/Basel 1995, ISBN 3-7720-2026-7, S. 55.
  3. Günther Bers: Die Verehrung der seligen Christina von Stommeln in Jülich vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Zur Kulturgeschichte einer Volksheiligen, (Veröffentlichungen des Jülicher Geschichtsvereins 9), Jülich 1986, ISBN 3-9800914-8-1
  4. Johannes Paulson: Vita Christinae Stumbelensis / Petrus de Dacia, Neudruck der Ausgabe Göteborg 1896, hrsg. V. Alf Önnerfors, Frankfurt a. M. 1985, S. 114.
  5. Peter Nieveler: Codex Iuliacensis. Christina von Stommeln und Petrus von Dacien. Ihr Leben und Nachleben in Geschichte, Kunst und Literatur, Mönchengladbach 1975, S. 60. ISBN 3-87448-079-8
  6. Andreas Fasel: Christina von Stommeln: Die rätselhafte Mystikerin aus dem Rheinland. 27.
  7. Christina von Stommeln (német nyelven). www.rheinische-geschichte.lvr.de. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
  8. Kölni – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. november 16.)

További információkSzerkesztés