Főmenü megnyitása

Bibarcfalvi Köpeczi-Boócz Lajos (Budapest, 1894. február 14. – 1947 után) színész, művészeti vezető, színigazgató.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei bibarcfalvi Köpeczi Boócz József kézdivásárhelyi rendőrfőkapitány és zajzói Kováts Ilona. Testvére Köpeczi Bócz Mihály színész (sz. 1907. május 6.), sógornője Szende Mária színésznő (szül. 1915. nov. 23.).

ÉletútjaSzerkesztés

Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett 1914-ben, majd az első világháborúban harcolt, melynek során súlyosan megsebesült. Évekig állt orvosi kezelés alatt. 1918-ban az Iványi Dezső-féle frontszínház katonai parancsnoka lett. Kabarét is nyitott a Rákóczi úti Clarus cukrászdában. Szerepelt vidéken, majd 1930-tól a fővárosban élt. May Reinhardtnál és Erwin Piscatornál tanult rendezést az 1930-as években. 1932–34-ben és 1935–36-ban a Kamara Színházban játszott, 1936-tól 1939-ig a Vígszínház művésze volt. Az Anschluss előtt az Uj Magyarság mozirovatánál dolgozott. 1939–40-ben művészeti vezetőként tevékenykedett a Dunaparti Színpadnál, majd 1940–41-ben a Pódium Kabaréban működött. Jobboldali beállítottságú volt, azt vallotta, hogy meg kell tisztítani a magyar színészetet a káros szellemiségtől és támogatta, hogy ne szerepelhessenek zsidó származású színészek a magyar filmekben. Tagja lett a Turul Szépmíves Céhnek.

1942 elején egy névtelen feljelentéshez mellékelt hamis fénymásolat alapján megvádolták, hogy anyai ágon zsidó származású, így eljárást indított ellene a Kamara és 2000 pengős büntetést kellett fizetnie. Az ítélet miatt visszavonult. Miután még az első világháborúban szerzett betegsége is kiújult, méreggel próbált öngyilkosságot elkövetni a Continental Szállóbeli lakásán, de megmentették, a Pajor szanatóriumban gyomormosást hajtottak rajta végre.[1]

1944 márciusában beszállították a vadaskerti elmegyógyintézetbe. Köpeczi-Boócz ekkor már évek óta a kábítószerek rabja volt és már színházi ügyeit is elhanyagolta. Sorozatos elmaradások után a színház igazgatósága kénytelen volt Köpeczi-Boócz szerződését felbontani. Ezután kölcsönökből élt. Majd a Vígszínház hivatalos levélpapírjához jutva, ezek segítségével követett el kisebb-nagyobb visszaéléseket. Nyomozást indítottak ellene es kihallgatása folyamán zavarosan viselkedett. A rendőrorvos erre elrendelte, hogy elmeállapotának megvizsgálása okából szállítsák elmegyógyintézetbe.[2]

1945-től 1947-ig a pockingi tábori színház vezetője volt Németországban. Írt verseket, novellákat, egyfelvonásosokat.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
  • Bese Tamás (Kós K.: Budai Nagy Antal)
  • Francis Bacon (Josset: Erzsébet, az elérhetetlen asszony)

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Szent Péter esernyője (1935) - Mravucsán
  • Nászút féláron (1936) - Tabáni Mayer vezérigazgató
  • Dunaparti randevú (1936) - Hantos, a könyvkiadó igazgatója
  • Pogányok (1936) - pap
  • Mária nővér (1936) - bíró
  • Hetenként egyszer láthatom (1937) - becsüs
  • Pesti mese (1937) - háziúr
  • Az én lányom nem olyan (1937) - Dr. Vörös, rendőrfogalmazó
  • A férfi mind őrült (1937) - főportás
  • Szerelemből nősültem (1937) -altiszt a házasságkötő teremben
  • 120-as tempó (1937) - Dr. Hornik Zsiga főorvos
  • Pusztai szél (1937)
  • Hotel Kikelet (1937) - Zsófi apja
  • Úrilány szobát keres (1937) - Vranicsek Vencel, kertész, tanú a bíróságon
  • Mai lányok (1937) - ügyvéd
  • Két fogoly (1937) - katonaorvos
  • A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) - Tóth Mihály, Mari apja
  • Egy lány elindul (1937) - viceházmester
  • A harapós férj (1937) - ügyvédjelölt
  • Marika (1937) - Kerényi, színigazgató
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - Dr. Darázs Bertalan ügyvéd
  • Elcserélt ember (1938) - Schwarz Attila könyvkereskedő
  • Döntő pillanat (1938) - Mátyás, mindenes az újhelyi színházban
  • Fekete gyémántok (1938) - Bondaváry Tibald herceg
  • Cifra nyomorúság (1938) - Stein Tihamér képkereskedő
  • Nehéz apának lenni (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938) - jegyző
  • 13 kislány mosolyog az égre (1938) - Ria apja
  • Azurexpress (1938) - Géza bácsi
  • Tiszavirág (1938, magyar-német) - Balogh, jegyző
  • Gyimesi vadvirág (1938) - Schwarz, kocsmáros
  • Fehérvári huszárok (1938) - Selmeczy báró
  • Magyar feltámadás (1938-39) - polgármester
  • Álomsárkány (1939)
  • 5 óra 40 (1939) - Pierre Maréchal, orvos
  • Hölgyek előnyben (1939)
  • Két lány az utcán (1939) - Bödő, éjjeliőr
  • A miniszter barátja (1939) - Kucsera üzletvezető
  • Áll a bál (1939) - Gorbuskin
  • Párbaj semmiért (1939) - állatorvos
  • A nőnek mindig sikerül (1939) - producer
  • Erdélyi kastély (1940) - ügyvéd
  • Göre Gábor visszatér (1940) - Fejes Ambrus, szomszéd
  • Sarajevo (1940) - Fedor Ivanovics, jegyző
  • Gorodi fogoly (1940) - Fedor Gontarow báró
  • Cserebere (1940) - Balázs Panni apja, a Famegmunkáló Rt. igazgatója
  • A szerelem nem szégyen (1940) - vezérigazgató
  • Szeressük egymást (1940) - Sánta Broda, személyzeti osztályvezető
  • Sárga rózsa (1940) - kocsmáros
  • Eladó birtok (1940) - Plange Baltazár, bankigazgató
  • A kegyelmes úr rokona (1941) - Varjas Olivér, igazgató
  • Egy tál lencse (1941) - Burcsek, a büfé tulajdonosa
  • Európa nem válaszol (1941) - ügynök
  • András (1941) - Demeter Ákos, intéző
  • A beszélő köntös (1941) - egy polgár a szomszéd városból
  • Kölcsönkért férjek (1941) - Komlós igazgató
  • Három csengő (1941) - Schmidt, ékszerész
  • Intéző úr (1941)
  • Lelki klinika (1941) - a Reggeli Hírek főszerkesztője
  • Régi keringő (1941) - Szácsay, színigazgató
  • Kádár kontra Kerekes (1941) - Dr. Nagy Géza, ügyvéd
  • Egy asszony visszanéz (1941-42) - Gábor, színigazgató
  • Éjfélre kiderül (1942) - portás
  • Üzenet a Volga-partról (1942) - Vihar János, András nagybátyja
  • Szerető fia, Péter (1942) - Fenyő, uzsorás
  • A láp virága (1942) - főpincér
  • Egy bolond százat csinál (1942) - geológus
  • A tökéletes család (1942-43) - kovács

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pesti Hírlap, 1942. június 9.
  2. Ellenzék, 1944. március 11. 4. old.

ForrásokSzerkesztés