Körmös (Sztropkói járás)
Körmös (1899-ig Kozsuhócz, szlovákul: Kožuchovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
| Körmös (Kožuchovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1618 |
| Polgármester | Ivan Zajac |
| Irányítószám | 090 22 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 340 m |
| Terület | 6,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körmös témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésSztropkótól 16 km-re északkeletre, 350 m magasan az Alacsony-Beszkidekben fekszik.
Története
szerkesztésA falu akkor keletkezett, amikor a 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1618-ban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. században az Aspermont család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOZUHÓCZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspremont Uraság.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koszuhócz, Sáros vm. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Komárnyikhoz 1 1/2 óra: 175 g. kath. lak.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 67 lakosából 47 szlovák és 20 ruszin volt.
2011-ben 69 lakosából 49 szlovák és 17 ruszin.
Nevezetességei
szerkesztésGörögkatolikus fatemploma 1741-ben épült. Belsejét 1875-ben ismeretlen mester festette ki. A templom ma a kassai Keletszlovákiai Múzeum területén áll, ahova 1927-ben hozták. 1972-ben restaurálták.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
