Főmenü megnyitása

Kövesházi Kalmár Elza

magyar szobrász

Kövesházi Kalmár Elza, névváltozatok: Kövesházy, Elsa; Kalmár Elza, született: Kalmár (Bécs-Hietzing, 1876. január 1.Budapest, 1956. szeptember 3.) magyar szobrász.

Kövesházi Kalmár Elza
Elsa von Kalmár (1876–1956) OeNB 18816838 A.jpg
Született 1876. január 1.[1][2]
Bécs
Elhunyt 1956. szeptember 3. (80 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesházi Kalmár Elza témájú médiaállományokat.

Tanulmányai, munkásságaSzerkesztés

Bécsben kezdte meg művészi tanulmányait, tanára Hugo Loeffler volt. Eleinte főleg rajzzal, festészettel foglalkozott. 1896-ban Münchenben életnagyságú aktokat rajzolt. Fennmaradt rajzai tájképek.

1898-ban kezdett plasztikát mintázni, rövid ideig Hermann Hahn foglalkozott vele. Iparművészeti alkotásokat és színes litográfiákat is készített. 1900-tól Magyarországon és külföldön egyaránt részt vett reprezentatív magyar tárlatokon. Hosszabb ideig élt Firenzében (1902-1903 és 1905-1909). 1906-ban Kalmár családi nevét Kövesházira változtatta.[3] 1909 és 1912 között Bécsben, 1914-ig Párizsban tevékenykedett. Az első világháborúban több mint két évig Albániában és Montenegróban dolgozott ápolónőként. 1920-tól haláláig Budapesten élt.

Munkássága számos művészeti ágra terjedt ki, grafikákat, iparművészeti tárgyakat, fa-, bronz-, réz kisplasztikákat, síremlékeket, kút- és mauzóleumterveket, majolika- és kőszobrokat, festett viaszminiatűröket egyaránt alkotott. Kőszobrait maga faragta. Szobrászati pályázatokon (Kossuth-mauzóleum, 1902; Madách, 1938) is részt vett alkotásaival. Dolgozott Ligeti Miklós művészi kerámiaműhelye számára (Angyalföldi Kerámiaműhely) és terveit kivitelezte a Wiener Kunstkeramische Werkstatte, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra is. A 20-as évek második felében a Palasovszky Ödön-féle Lényegretörő Színház előadásaihoz díszleteket és jelmezeket tervezett.

Az 1930-as évek elején megélhetési gondokkal küzdött, ezért kitanulta az ortopéd cipészetet. Művei egy részét a szecesszió és art déco stílusában alkotta. Egyik fő ihletője a tánc, a mozgás volt.

Művészeti társulati tagságokSzerkesztés

1907-től a KÉVE, 1925-től a Spirituális Művészek Egyesülete, 1926-tól az Új Művészek Egyesülete tagja. 1928-ban a bécsi Künstlerbund Hagen külföldi levelező tagjává választották. Részt vett a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének elnöki tanácsa munkájában is.

Egyéni kiállításokSzerkesztés

  • 1901 • Királybazár, a Műbarátok Köre kiállítása [Katona Nándorral, Szinyei Merse Pállal]
  • 1904 • Galerie Miethke [Raffaellivel], Bécs
  • 1909 • Könyves Kálmán Szalon [Olgyay Ferenccel]
  • 1988 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár.

Válogatott csoportos kiállításokSzerkesztés

  • 1946 • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1954 • Magyar kisplasztikai és grafikai kiállítás 1800-1954, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1965 • A századforduló művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1984 • A KÉVE. Művésztársaság a századelőn, Kecskeméti Galéria, Kecskemét
  • 1999 • A mi XX. századunk, Szent István Király Múzeum, Csók Képtár, Székesfehérvár.

Művei közgyűjteményekbenSzerkesztés

  • Fővárosi Képtár, Budapest
  • G. Moderna, Milánó
  • Iparművészeti Múzeum, Budapest
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

ElismeréseiSzerkesztés

  • Tolnai-díj a Műcsarnok Tavaszi Kiállításán, 1924;
  • Ezüstdiploma az Egyházművészeti kiállításon, Nemzeti Szalon, 1926;
  • Ezüstérem, a philadelphiai világkiállításon (Sesquicentennial Exposition), 1926;
  • kitüntető elismerés a Képzőművészek Új Társasága tavaszi tárlatán, Nemzeti Szalon, 1927;
  • ezüst- és bronzérem apárizsi világkiállításon, 1937.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_K/Kalmar_Elsa_1876_.xml
  2. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 26260/1906. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 174. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 19. oldal 40. sor

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • SZABADI J.: A magyar szecesszió művészete, Budapest, 1979
  • Magyar művészet 1890-1919, Budapest, 1981
  • Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985
  • NAGY I.: (a Szent István Király Múzeum katalógusának bevezető tanulmánya, Székesfehérvár, 1988, irodalommal)
  • BERNÁTH, M.: Indomitable Movement. Kövesházi Kalmár Elza (1876-1956), New Hungarian Quarterly, 1988/112.
  • L. L.: A bronzba öntött mozdulat. Kövesházi Kalmár Elza Emlékkiállítás, Művészet, 1988/8.
  • Egy elfelejtett magyar szobrásznő
  • Fülep Lajos: KÖVESHÁZY-KALMÁR ELZA Művészet, 1908
  • Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.