Küküllőiklód
Küküllőiklód (Iclod) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Küküllőiklód (Iclod) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Szancsal |
Rang | falu |
Községközpont | Szancsal |
Irányítószám | 517671 |
SIRUTA-kód | 7366 |
Népesség | |
Népesség | 309 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Fekvése
szerkesztésBetlenszentmiklóstól délnyugatra, Balázsfalvától északra, a Kis-Küküllő jobb partján, Pánád és Magyarpéterfalva közt fekvő település.
Története
szerkesztésKüküllőiklód nevét 1290-ben p. Aathwlge monostori de Kere [Kerc] néven említette először oklevél. Apátvölgye néven a kerci monostor birtoka volt, mely délnyugaton Pánáddal volt határos a Küküllő mellett.
1347-ben Wqguth de Iclod, 1351-ben Yclod, 1760-ban Kis-Iklód, 1808-ban Iklód, 1913-ban Küküllőiklód néven írták.
1300as évek közepén a Hermán nemzetséghez tartozó Lack székely ispán birtokai közé tartozott.
1343-ban Iklódi Waguth Pálnak is van itt birtoka
1351-ben a Péterfalvaiak panaszolták, hogy amíg Károly Róbert királlyal a havaselvei hadjáratban voltak, Lack székely ispán
Iklód nevű birtokához csatolta Péterfalva egy részét és rokonának Vágott (Waguth) Pálnak adta.
1910-ben 538 lakosából 504 román, 33 cigány volt. Ebből 533 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
Források
szerkesztés- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro