Főmenü megnyitása

Küküllőkeményfalva (románul: Târnovița, egyéb neve Várpatak) falu Romániában, Hargita megyében.

Küküllőkeményfalva (Târnovița)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
Rang falu
Községközpont Fenyéd
Irányítószám 537027
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 83179
Népesség
Népesség708 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság691 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Küküllőkeményfalva (Románia)
Küküllőkeményfalva
Küküllőkeményfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 30″, k. h. 25° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 30″, k. h. 25° 19′ 47″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Hargita hegység lábánál terül el, a Nagy-Küküllő folyó két partján. Ez a kicsi falu a Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós közötti útvonalon található. Székelyudvarhelytől 10 km-re, Gyergyószentmiklós irányában, Fenyéd és Zetelaka között fekvő település, a 138-as megyei úton közelíthető meg.

ÉghajlataSzerkesztés

Éghajlata a hegyvidéki éghajlathoz hasonlítható, elég korán leesik a hó, és későre olvad el. Nyáron is jellemző a hideg friss hegyi tiszta levegő. A legtöbb földterülete kaszáló és erdő.

Nevének eredeteSzerkesztés

A falu, a nevét egy kemény lóról kapta. A falu lakói fakitermeléssel foglalkoztak. Mivel a Nagy-Küküllő folyón engedték le a rönköket, szükség volt egy jó kemény lóra, amelyik kihúzta a vízből ezeket a nagy darab fákat. Így lett a falu neve Küküllő+kemény+falva.

1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban.

1602-ben Keményfalva Kikellő néven fordul elő.

TörténeteSzerkesztés

A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

A középkorban nem volt saját temploma, a hívek misére Zetelakára jártak templomba. Mai templomukat 1802-ben építették, egy régebbi helyére. 1894-től önálló plébánia. A kezdetektől katolikus falu, majd a reformációs évek változásai után újra katolikus. Katolikus temploma, ma már műemlékké van nyilvánítva, melynek védőszentje: Szent László. Június 27-én tartják az úgynevezett búcsút, ez a falu egyik legfontosabb ünnepe.

A helység lakóit már a régmúlt idők óta,”hétszilvafás”székelyeknek hívták. Ez azért volt így, mert minden embernek volt a tulajdonában legalább hét szilvafa. Ezek a székely emberek soha nem voltak jobbágyok.

Földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkoztak, kisebb mértékben, de ez jellemző ma is.

Küküllőkeményfalva közigazgatásilag Fenyéd községhez tartozik.

LakosságaSzerkesztés

567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi.

1989 előtt és után is rohamosan apadt a falu lélekszáma. Sok fiatal kitelepedett Magyarországra, jobb megélhetést keresvén. 1996 után változás következett be. Mivel a falu nagyon közel van Székelyudvarhelyhez, és itt is fellendült az ipar és a kereskedelem ez csak jót tett a falunak.

2002-ben 658 lakosa volt, amiből 653-an magyarnak és 5-en románnak vallották magukat.

2011-ben 708 lakosa volt, amiből 691-en magyarnak, 5-en románnak, 3-an cigánynak vallották magukat és 9-en nem nyilatkoztak.

Lakói többségében római katolikusok, de az utolsó népszámlálás szerint 26 református, 6 unitárius és 5 ortodox vallású ember él a faluban.

Turisztikai látnivalókSzerkesztés

A falu teljesen felújított római-katolikus temploma, melynek védőszentje Szent László. 1796-ban a falu lakói engedélyt, és pénzt kértek templomépítésre, míg végül a mai templom 1802-ben, más adat szerint 1804-ben épült. 1850-ben cseréppel újrafödték a kezdetben zsindellyel födött templomot. 1898-99-ben pedig teljesen kijavítják a templomot.

A templom előtti Szent László téren található a két világháború küküllőkeményfalvi hősi halottainak névsora fekete márványtáblákba vésve. Ezt a világháborús emlékművet 2008-ban avatták fel.

Ugyancsak itt, a falu központjában található meg Szent László király mellszobra, amelyet Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotott.

Küküllőkeményfalván sok székelykapu megcsodálható.

Kultúra és oktatásSzerkesztés

2014 augusztusában  avatták az új kultúrházat.

A faluban működik a Márton Áron püspökről elnevezett általános iskola, ugyanaz az épület ad otthont az óvódának is.

A gyerekek örömére két játszótér és bekerített focipálya is van a faluban.

A fiatalságnak kedvez az, hogy a faluban működik edzőterem és játékterem is.

A faluban tevékenykedik a 2016-tól, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete által elismert Szent Rita nőszövetség. Ebbe a közösségbe önként jelentkezhetnek a falubeli asszonyok, nők és lányok. A falu kulturális életében nagy szerepet játszanak. Tevékenységeik a következők: adventi koszorú-, évszakoknak megfelelő dekoráció-, hímzett piros tojás készítés és adományozás a falu idős és beteg embereinek, húsvéti tojásfa- és Bethlehemes állítása, farsangkor szórakoztató színdarabok előadása, egész évben díszítik és tisztán tartják a falu templomát.

Minden évben megszervezésre kerül:

  • farsangi színdarab a nőszövetség szervezésében
  • március 15-i megemlékezés
  • június 27-én Szent László búcsú
  • július végén Küküllőkeményfalvi falunapok
  • szeptember végén a falu fiataljai által megrendezett szüreti bál
  • a karácsonyi szentmisén a gyerekek bemutatják a pásztorjátékot

GazdaságaSzerkesztés

Nagyobb vállalkozások:

Ati-Cream S.A. fagylaltgyár.

Tip-Autoimpex S.R.L., amely kőfejtéssel, feldolgozással, útépítéssel, szállítással, új- és használt munkagépek forgalmazásával, beton készítéssel és betonból keszült elemek gyártásával foglalkozik.

IoliMex S.R.L. mustár- és szósztermelő üzem.

Fagmic S.R.L. kandalló, bojler és kazán gyár.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés