Kłodzko

város Lengyelországban

Kłodzko, német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko, város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.

Kłodzko
Kłodzko látképe
Kłodzko látképe
Kłodzko címere
Kłodzko címere
Kłodzko zászlaja
Kłodzko zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Irányítószám 57-300
Rendszám DKL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség25 717 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség1 028,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″Koordináták: é. sz. 50° 26′ 16″, k. h. 16° 39′ 10″
Kłodzko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kłodzko témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.


Története szerkesztés

Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.

A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos PrágaNáchod–Glatz–Breslau közötti utat.

 
Kłodzko látképe

A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint mint város volt említve.

1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.

A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.

A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.

A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.

1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.

A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.

Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.

Nevezetességek szerkesztés

  • Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje.
  • Híd
  • Alagutak
  • Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

  • David Origanus (1558–1628) - matematikus
  • Johann Christoph Pezel (1639–1694) - zeneszerző
  • Althann Mihály Frigyes (1682–1734) váci megyés püspök
  • Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760–1836) - sorozatgyilkos
  • Friedrich Wilhelm Riemer (1774–1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára
  • Friedrich Wilhelm Hemprich (1796–1825) - tudós
  • Eduard Tauwitz (1812–1894) - zeneszerző
  • Emma Ihrer (1857–1911) - politikus
  • Gustav Adolf von Götzen (1866–1910) Kelet-Afrika kutató
  • Otto Reche (1879–1966) - tudós
 
Kłodzko

Látnivalók a környéken szerkesztés

  • Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park
  • Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój
  • Középkori város: Niemcza
  • Cisztercita kolostor Henryków
  • Wojsławice Arborétum

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • MUSIL, František. Kladsko. Praha : Libri, 2007. 190 s. (Stručná historie států.) ISBN 978-80-7277-340-4.
  • A. Herzig, M. Ruchniewicz, Dzieje Ziemi Kłodzkiej, wyd. Dobu Verlag/wyd. Oficyna Wydawnicza Atut, Hamburg/Wrocław 2006.
  • Peter Güttler: Das Glatzer Land. Düsseldorf 1995, ISBN 3-928508-03-2
  • Ondřej Felcman, Ladislav Hladký, Jaroslav Šůla: Právní postavení Kladska v Českém státě do roku 1742. In: Kladský Sborník 2, 1998, p. 9–33