Kabócamajom-formák

A kabócamajom-formák (Callicebinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a sátánmajomfélék (Pitheciidae) családjába tartozó alcsalád.

Kabócamajom-formák
Rezes kabócamajom (Callicebus cupreus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Család: Sátánmajomfélék (Pitheciidae) Alcsalád: Kabócamajmok (Callicebinae) Pocock, 1925
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kabócamajom-formák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kabócamajom-formák témájú médiaállományokat és Kabócamajom-formák témájú kategóriát.

Feketehomlokú kabócamajom (Callicebus nigrifrons)

Előfordulásuk

A kabócamajmok a dél-amerikai folyó menti síkságok őserdeit lakják Kolumbiától és Venezuelától Kelet-Peruig és Paraguayig. Brazília keleti partvidékén is előfordulnak.

Megjelenésük

Az állatok testhossza 26-46 centiméter, farokhossza 28-55 centiméter és testtömege 700-1300 gramm. A bunda színe fajtól függően nagyon különböző. Nyugalmi állapotban az állatok behúzzák a nyakukat, a négy láb közel van egymáshoz, a farok pedig lelóg. Fejük kicsi és kerek, pofájuk lapos, széles orrlyukkal. A farok hosszú és bozontos, a fák csúcsainak megmászásakor egyensúlyozásra szolgál. A kezet a táplálék megfogására, az ágak átkulcsolására használja az állat. A körmök hosszúak és karomszerűek.

Életmódjuk

Vöröshasú kabócamajom (Callicebus moloch)

A kabócamajmok nappali életmódot folytatnak és kis családban élnek. Táplálékuk gyümölcsök, levelek és rovarok.

Szaporodásuk

A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség körülbelül több mint 4 hónapig tart, ennek végén 1 utód születik. A kölyköt kétnapos korától négy-öt hónapos koráig az apja gondozza. A nősténynél csak a szoptatás alatt van.

Rendszerezés

Az alcsaládba az alábbi nem, alnemek és fajok tartoznak:

• Callicebus (Callicebus) (Thomas, 1903) alnem
  • C. donacophilus csoport
    • fehérfülű kabócamajom (Callicebus donacophilus)
    • Callicebus modestus
    • Callicebus oenanthe
    • Callicebus olallae
    • Callicebus pallescens
  • C. moloch csoport
    • Callicebus baptista
    • Callicebus bernhardi
    • Callicebus brunneus
    • Callicebus cinerascens
    • Callicebus hoffmannsi
    • Callicebus vieira
    • vöröshasú kabócamajom (Callicebus moloch)
  • C. personatus csoport
    • Callicebus barbarabrownae
    • Callicebus coimbrai
    • Callicebus melanochir
    • feketehomlokú kabócamajom (Callicebus nigrifrons)
    • keleti kabócamajom (Callicebus personatus)
  • C. cupreus csoport
    • Callicebus caligatus
    • rezes kabócamajom (Callicebus cupreus)
    • Callicebus aureipalatii
    • Callicebus discolor
    • Callicebus dubius
    • Callicebus ornatus
    • Callicebus stephennashi

• Callicebus (Torquatus) alnem
  • Callicebus lucifer
  • Callicebus lugens
  • Callicebus medemi
  • Callicebus purinus
  • Callicebus regulus
  • örvös kabócamajom (Callicebus torquatus)

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).