Főmenü megnyitása

Kada Elek (Kecskemét, 1852. május 2. – Kecskemét, 1913. június 24.) magyar ügyvéd, Kecskemét város polgármestere 1897 és 1913 között.

Kada Elek
Kada Elek.JPEG
Született 1852. május 2.
Kecskemét
Elhunyt 1913. június 24. (61 évesen)
Kecskemét
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd, polgármester, régész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kada Elek témájú médiaállományokat.
Kada Elek szobra Kecskeméten

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja, Kada Endre (1824-1873),[1] köztiszteletben álló orvos volt. Anyja, tordai Zákos Ágnes (1832-1862) úrnő volt.[2] A középiskolát szülővárosában a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. Az érettségi után jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti és a pozsonyi jogakadémián. A diploma megszerzése után fogalmazóként Pesten kezdett el dolgozni, ám 1875-ben, a szakvizsga megszerzése után visszaköltözött Kecskemétre, ahol praktizáló ügyvédként dolgozott. 1876-ban házasságot kötött Ferenczy Augusztával, aki unokahúga volt Erzsébet királyné társalkodónőjének, Ferenczy Idának.

Országgyűlési képviselőkéntSzerkesztés

1875-től kezdve folyamatosan jelen volt a helyi politikában vezetésével szerveződött újjá a 48-as Függetlenségi Párt. Következetes munkájának eredményeként a törvényhatóságban pártja többségre jutott. 1878-tól Kecskemét II. sz. választókörzetének országgyűlési képviselője lett, ami rendkívüli sikert jelentett pártja számámára, hiszen ő volt a város első függetlenségi képviselője. 1881-ben újraválasztották, kettős sikereket ért el pártja a választásokon, hiszen az I. számú választókörzetben is függetlenségi képviselő nyert: Szilády Lajos. 1897-ben a törvényhatóság egyhangúlag polgármesternek választotta meg Kada Eleket. A város addig soha nem látott fejlődésnek indult. Kada Elek polgármestersége alatt nyeri el Kecskemét városias jellegét, a „Magyar Ugar” elleni harc éllovasa volt.

PolgármesterkéntSzerkesztés

 
Kada Elek emléktáblája a szülőháza helyén álló épület falán
  • A legfontosabb feladata a város pénzügyi helyzetének stabilizálása volt. Fekete István alpolgármester segítségével sikerült Kecskemét város bevételeit évi 80.00 koronáról 200 000 koronára emelnie
  • Új birtokpolitikát vezetett be: a város pusztaszeri birtokait eladta, s Kecskemét környékén vásárolt újabbakat
  • Új településeket hozott létre: Árpádszállás, Alsómonostor, Hetény, Kadafalva, Szikra
  • Az egykor falusias jellegű települést valódi várossá változtatta a villanyvezeték, vízvezeték és csatorna kiépíttetésével. Kialakíttatta a város ma is méltán népszerű sétányát, a Rákóczi utat.
  • A város szecessziós képének kialakításában is nagy szerepe volt. Az ő polgármesterségének ideje alatt épült meg a Mende Valér tervezte Újkollégium, a Luther-palota, és a Márkus Géza tervezte Cifrapalota. 1906-ban avatták fel Telcs Ede által készített Kossuth Lajos szobrot.
  • Megkezdte Kecskemét és környékének régészeti feltárását, s az előkerült leletekből hozta létre a Városi Múzeumot. Emellett hozzálátott a városi könyvtár, zenei iskola és városi mozgóképszínház építtetésének is.
  • 1910-ben felsőkereskedelmi iskolát hozott létre a város segítségével, amely ma az ő nevét viseli
  • Városi tébolyda, siketnéma intézet, számtalan falusi iskola alapítása köthető nevéhez.
  • Polgármestersége idején kezdték el építeni a vasúti pályaudvart, de ennek befejezését már nem érhette meg. 1912-ben szélütés érte, amelyből sikerült még felépülnie, azonban 1913. június 22-én a legyengült szervezetet újabb agyvérzés érte, amelynek következtében 1913. június 24-én meghalt.

Publikációi, regényei, színműveiSzerkesztés

  • A vasutak keletkezése, fejlődés és üzeme (1891)
  • A darázs mérge c. regény (1893) Online
  • Magyar Történelmi album a nép számára (1895)
  • Gátéri (kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. Archaeologiai Értesítő (1905-1908)
  • Helyre asszony c. népszínmű (1906)
  • Tárogató c. színmű (1909)

Emlékezete KecskemétenSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés