Kalar-hegység

hegység Oroszországban
(Kalar-hegység- szócikkből átirányítva)

A Kalar-hegység (oroszul Каларский хребет [Kalarszkij hrebet]) hegység Oroszországban, Dél-Szibériában, a Sztanovoj-felföld keleti felén. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez és az Amuri területhez tartozik.

Kalar-hegység
(Каларский хребет)
Magasság1706 m
Hely Oroszország
HegységSztanovoj-felföld
Legmagasabb pontSzkalisztij Golec (2482 vagy 2519 m)
Hosszúság350–400 km
Szélesség30–50 km
Elhelyezkedése
Kalar-hegység (Távol-keleti szövetségi körzet)
Kalar-hegység
Kalar-hegység
Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
é. sz. 56° 20′, k. h. 118° 00′Koordináták: é. sz. 56° 20′, k. h. 118° 00′
Kalar-hegység (Bajkálontúli határterület)
Kalar-hegység
Kalar-hegység
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
Térkép

Jellemzői szerkesztés

A Kalar folyóról kapta nevét, melynek jobb partja mentén terül el. (Délnyugati felének neve Nyizsnyekalarszkij hrebet, vagyis Alsó-Kalar-hegység.) A Vityim jobb partjától kelet-északkelet felé az Oljokma középső folyásáig húzódik. Az északabbra fekvő Kodar-hegységtől a Csara felső folyásának széles völgye (Felső-Csara-medence) választja el. Kelet felé folytatása az Udokan-hegység.

Hossza kb. 350–400 km, szélessége 30–50 km. Hegyei 1800–2200 m magasak, legmagasabb csúcsa a Szkalisztij Golec (2482 m vagy 2519 m).

A hegyláncot jégvájta domborzati formák: mély völgyek, kárfülkék és kártavak, kőtengerek jellemzik. Nyugati részén a hegytetők laposak, a keleti részen többnyire meredek, sziklás hegycsúcsok magasodnak.

Az alacsonyabban fekvő lejtőket kb. 1400 m magasságig vörösfenyőből álló hegyi tajga, a magas és hideg gerinceket pedig zuzmós-mohás hegyi tundra borítja.

A negyedidőszaki vulkánosság maradványai a Sztanovoj-felföldön – főként a Kalar-, de ritkábban az Udokan-hegységben is – előforduló kisebb-nagyobb bazaltláva-takarók, vulkáni kúpok.

Források szerkesztés