Főmenü megnyitása

Kamza

albániai város Tirana megyében

Kamza város Albánia középső részén, Tiranától légvonalban 6, közúton 9 kilométerre északnyugati irányban. Tirana megyén(wd) belül Kamza község székhelye, Kamza alközség központja.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 66 841 fő.[2] Ez az adat magában foglalja az alközség további, Kamzával egybeépült településeinek lakosságát, ezzel a népességszámmal a kamzai agglomeráció Albánia hatodik legnépesebb városkörnyéke. Az 1950-es évek óta a felsőfokú mezőgazdasági képzés albániai központja.

Kamza
A kultúrpalota a római katolikus templommal
A kultúrpalota a római katolikus templommal
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Tirana
Község Kamza
Alközség Kamza
Irányítószám 1030
Körzethívószám 047
Testvérvárosok
Lista
Kemalpaşa
Népesség
Teljes népesség66 841 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság55 m
Terület21,73 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Kamza (Albánia)
Kamza
Kamza
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 23′, k. h. 19° 46′Koordináták: é. sz. 41° 23′, k. h. 19° 46′
Kamza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamza témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kamza a Lezha–Tiranai-síkság kistája, a Tiranai-sík(wd) északnyugati részén, a Tërkuza(wd) és a Tirana(wd) folyók közén fekszik 73 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kamzai-domb (Kodra e Kamzës, 107 m) északi előterében.[3] A településen áthalad a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút.[4]

Története és nevezetességeiSzerkesztés

A települést 1431-ben említették először a források. A 15. század folyamán a Kruját ostromló törökök négyszer is felégették, majd a 18. században is többször elpusztult a falu. 1830 körül a Toptani család(wd) birtoka lett, akik katonai szolgálatot nyújtó embereiknek parcellázták fel a vízjárta, ezért addig csak ritkásan betelepült környéket. 1882-ben a Toptanik ötven fegyveressel helyőrséget is létesítettek Kamzában.[5] Albánia függetlenné válásának első évfordulóján, 1913. november 28-án egy napra Kamza lett az ország „fővárosa”, amikor Refik Toptani(wd) országos ünnepséget szervezett a településen.[6]

 
A Tiranai Mezőgazdasági Egyetem kamzai főépülete

1922-ben Parashqevi Qiriazi(wd) alapított leányiskolát Kamzában, a tanintézet azonban 1923-ban bezárt.[7] Négy év elteltével, 1927. október 2-án újranyitotta az iskola kapuit, ezúttal kollégiumot, kórházat és mezőgazdasági kísérleti kertet is létesítettek. A közép- és felsőfokú képesítést is nyújtó tanintézetet a kormányzat 1933-ban bezáratta.[8] 1951-ben a korábbi iskola épületeiben kezdte meg működését a Mezőgazdasági Főiskola, amely fennállása első harmincöt évében 4600 agronómusi, állatorvosi, erdészmérnöki és agrárközgazdászi képesítéssel rendelkező szakembert bocsátott útjára. Ma itt található a Tiranai Mezőgazdasági Egyetem(wd) kampusza.[9] Az agrárképzéssel párhuzamosan a 20. század második felében Kamzában megszervezték a Vörös Csillag (Ylli i Kuq) mintagazdaságot, amely a főváros lakosságát látta el mezőgazdasági terményekkel.[10]

Az 1991-es rendszerváltás idején Kamza még csupán Tirana agglomerációs településeinek egyike volt, lakossága 1992-ben 12 500 fő körül volt. Ezt követően azonban megindult a vidéki lakosság nagy arányú migrációja a főváros felé, 1992-ben az északról betelepülők bódévárosa épült fel Kamzában. Ezek helyét az 1996-os várossá nyilvánítás utáni időszakban tartós szerkezetű házak, lakóövezetek vették át. Két évtized alatt, 2011-re a Tiranával gyakorlatilag összeépült város lakossága ötszörösére duzzadva elérte a 66 ezer főt.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  3. Pasha 2006 :8.; Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szept. 16.); Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Kamza 2011 .
  6. Bakiu 2014 :152.
  7. Elsie 2013 :379.
  8. Bakiu 2014 :223.
  9. Nagel 1989 :131.; Jacques 2009 :589.; Elsie 2010 :125.
  10. Kamza 2011 .
  11. Elsie 2010 :443.; Kamza 2011 ; Waal 2014 :177.

ForrásokSzerkesztés

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Kamza 2011: Historiku i qytetit (’A város története’). Bashkia Kamëz (2019. máj. 26.)
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194