Főmenü megnyitása

Kamza község

albániai község Tirana megyében

Kamza község (albán Bashkia Kamëz) második szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, Tirana közvetlen északi-északnyugati szomszédságában, a főváros elővárosi övezetének része. A Tirana megyéhez(wd) tartozó, 2015-ben létrehozott község székhelye Kamza városa, alközségei Kamza és Paskuqan.[2] A 2011-es népszámlálás alapján a Tiranával mára összeépült község népessége 104 190 fő.[3] Az egykori mezőgazdasági vidék napjainkra az albán főváros, Tirana északi elővárosi övezete lett.

Kamza község
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Tirana
Székhely Kamza
Népesség
Teljes népesség104 190 fő (2011)[1] +/-
Bashkia e Kamzës në Hartën e Shqipërisë.svg
Kamza község weboldala

Fekvése és földrajzaSzerkesztés

Kamza község a Lezha–Tiranai-síkság kistája, a Tiranai-sík(wd) északi részén, a Tërkuza(wd) és a Tirana(wd) folyók közén fekszik. Nyugati síksági részét keleten alacsony dombság váltja fel, amelynek legmagasabb pontja a Babrujai-hegy (Maja e Babrusë, 306 m). Paskuqan mellett terül el az 1,1 km²-es felületű, mesterségesen létrehozott Paskuqani-tó (Liqeni i Paskuqanit).[4] A község nyugati, kamzai részén áthalad a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút.[5]

Története és nevezetességeiSzerkesztés

Az i. e. 2. századi római hódítást követően szórványosan benépesült a vidék, ennek tanúi a Laknasból ismert i. e. 2. századi római villa, a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban(wd) is kiállított i. e. 3–2. századi sztélé, és egy i. sz. 1–2. századi valiasi sírkő.[6]

A vízjárta, ritkán lakott síksági-dombsági terület legfontosabb települése Kamza volt, amelyet 1431-ben említették először a források, és a 18. századig többször elpusztult. 1830 körül a Toptani család(wd) birtoka lett a terület, akik megkezdték a vidék betelepítését, 1882-ben pedig helyőrséget is létesítettek Kamzában.[7] Először 1922-ben, majd 1927-ben leányiskola nyílt Kamzában, amely 1951-ben a Mezőgazdasági Főiskola (ma Tiranai Mezőgazdasági Egyetem(wd)) központja lett.[8] Az itt kialakított szocialista állami gazdaságban termelték meg a fővárosi lakosság számára szükséges mezőgazdasági terményeket, az 1970-es években pedig lignitbányát nyitottak Valiasnál.[9]

Az 1991-es rendszerváltás idején a terület falvai Tirana agglomerációs települései közé tartoztak. Ezt követően azonban megindult a vidéki lakosság nagy arányú migrációja a főváros felé, és 2011-re a Tiranával összeépült község lakossága meghaladta a 100 ezer főt.[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://web.archive.org/web/20160207163244/http://www.instat.gov.al/media/195838/11__tirane.pdf
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Tiranë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  4. Pasha 2006 :8–9.; Albánia szovjet katonai térképei. mapstor.com (Hozzáférés: 2018. szept. 16.); Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. Bakiu 2014 :28–30.
  7. Kamza 2011 .
  8. Nagel 1989 :131.; Jacques 2009 :589.; Elsie 2010 :125.; Elsie 2013 :379.; Bakiu 2014 :223.
  9. Pécsi 1975 :501.; Nagel 1989 :132.; Pasha 2006 :9.; Kamza 2011 ; Sheme & Mara 2017 :99., 124.
  10. Elsie 2010 :443.; Kamza 2011 ; Waal 2014 :177.

ForrásokSzerkesztés

  • Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Kamza 2011: Historiku i qytetit (’A város története’). Bashkia Kamëz (2019. máj. 26.)
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.  
  • Pécsi 1975: Pécsi Kálmán et al: Az európai szocialista országok gazdasága. Budapest: Kossuth. 1975. = Korszerű Társadalmi Ismeretek Könyvtára, ISBN 963090408x  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631