Karásznó

város Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 7.

Karásznó (1899-ig Krásznó, vagy Kiszucakrásznó, szlovákul Krásno nad Kysucou) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Karásznó (Krásno nad Kysucou)
Karásznó templom
Karásznó templom
Karásznó címere
Karásznó címere
Karásznó zászlaja
Karásznó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangváros
Első írásos említés1325
PolgármesterJozef Grapa
Irányítószám023 02
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség6544 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság392 m
Terület27,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°E
Karásznó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karásznó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnától 21 km-re északkeletre fekszik.

Története

szerkesztés

Első írásos említése 1325-ből származik „Krasna” néven. 1352-ben „Crassna”, 1508-ban „Krasno” néven szerepel írott forrásokban. Zsolna városához tartozott, majd a sztrecsnói váruradalom része volt. A 16. századig területe egészen a sziléziai határig ért, később ezen a területen több település is keletkezett. 1598-ban 253 család és 1420 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASNA. vagy Kraszno. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához közel, mellyhez határja is hasonlító.[1]

1828-ban 325 háza és 2346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, juhtenyésztéssel, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uj-Krasznó, Trencsén m. tót falu, magas hegyek közt a Kisucza völgyében, a Szileziába vivő országutban. Táplál 2430 kathol., 20 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Vendégfogadó. Határa nagy; fenyvese szép; de földei igen soványak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csécsa.[2]

A vasút 1871-ben érte el a települést és ez fellendítette fejlődését. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1918-után 1948-ig a faluban faüzem működött. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. 1944. szeptember 9-én a németek 6 partizánt öltek itt meg. Karásznó csak 1945. április 30-án szabadult fel. A háború után téglagyár és több üzem is létesült itt. Lakói közül sokan Csaca és Zsolna üzemeiben dolgoznak.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 2456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 6939 lakosából 6827 szlovák volt.

2011-ben 6920 lakosából 6809 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
 
Kiszuca folyó
  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1861-ben épült neoromán stílusban. 1912-ben megújították.

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1918. január 28-án Anton Točík szlovák régész, a nyitrai Régészeti Intézet első igazgatója.
  • Itt született 1976-ban Zdeno Štrba szlovák válogatott labdarúgó.
  1. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)

Külső hivatkozások

szerkesztés