Karancs (település)

település a Drávaszögben, Horvátországban

Karancs (horvátul: Karanac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.

Karancs (Karanac)
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségHercegszöllős
Jogállás falu
Irányítószám 31315
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség926 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület20,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancs (Horvátország)
Karancs
Karancs
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 40″, k. h. 18° 41′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 40″, k. h. 18° 41′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Eszéktől légvonalban 21, közúton 29 km-re északra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Baranyában, a Drávaszög középső részén, a Báni-hegység déli lábánál, Pélmonostor és Hercegszöllős között fekszik. Karancs 926 lakosával a második legnagyobb települése a községnek. Nyolc utcája van: Kolodvorska (Vasútállomási), Petőfi Sándor, Nikola Tesla, Ivo Lola Ribar, Baranjska (Baranyai), Tin Ujević, Radnička (Munkás) és Sunčana (Napos) utca. A faluhoz tartozik még a Karancsi-puszta és a Karancsi téglagyár.

TörténeteSzerkesztés

Karancs határa már az ókorban is lakott hely volt. A „Donje polje – Prosina” lelőhely leletei a szántóföldi művelés következtében nagyrészt megsemmisültek. A megmaradt leletek alapján római villa rustica és a mellette fekvő temető maradványaira következtettek. A közelében római út maradványait is megtalálták.

A települést 1357-ben említik először „Karanch” alakban abban az oklevélben, melyben a pécsi káptalan I. Lajos királynak jelenti, hogy Herczeg Péter fiát Pétert „baranyavármegyei” Szölős nevű birtokba „a határ megjárása után minden ellenmondás nélkül” beiktatta.[2] Zsigmond király 1390-ben, 1426-ban és 1428-ban három adománylevelet is kiadott a településről hívei számára. Valamennyi oklevélben „Karanch” alakban írják a település nevét. Mátyás királytól két adománylevél származik a falura 1468-ból és 1474-ből. Az 1468-as oklevélben már „opidum Karancz” alakban mezővárosként említik.[3] 1474-ben Baranyavár tartozéka volt. A Kórógyi, a monoszlói Csupor és a dengelegi Pongrácz család birtoka volt.

A török 1526-ban szállta meg. A török uralom idejében három falu volt a mai Karancs területén: Árki, Karancs és Rév. Árki a mai Karancstól északnyugatra egy völgyben feküdt, ahol ma szőlőültetvények vannak, Rév pedig a falu Keskend felé eső határában volt. Az 1591-es török adókönyv szerint Árki 10 adózóval, Karancs 82 adózóval rendelkezett, Rév pedig lakatlan település volt. Az adókönyv nevei alapján a két népességgel rendelkező falut magyarok lakták.[4] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után Karancs a dárdai uradalom része lett.

III. Károly király Dárdát minden tartozékával együtt az itáliai származású Veterani Frigyes császári tábornagynak adományozta. Miután Veterani Frigyes 1695-ben elesett a lugosi csatában, özvegye és fia Veterani Gyula kérték beiktatásukat a dárdai uradalomba, amelyet a pécsi káptalan végre is hajtott. 1749-ben a dárdai birtokot az egyik leghatalmasabb magyar nemesi család leszármazottja, gróf Esterházy Károly vásárolta meg, akitől fia Esterházy Kázmér örökölte. Ő 1779-ben kápolnát építtetett a településen, melyet 1830-ban templommá bővítettek. A következő birtokos János Kázmér gróf 1842-ben kénytelen volt eladni az uradalmat a német Georg Wilhelm von Schaumburg Lippe hercegnek. Fia, Adolf herceg 1916-ban a dárdai uradalmat eladta a Magyar Mezőgazdasági Banknak. A bank fenntartotta az uradalom korábbi igazgatását, de nem sokkal később, 1917. augusztus 22-én megvált tőle a „Magyarbólyi farm” javára.

A környező többi faluhoz hasonlóan Karancs területeinek nagy része szőlő és erdő volt. A gazdák kiváló borokat termeltek. A királyi posta útvonala is áthaladt a településen. A faluban több kisiparos (cipészek, szabók, kádárok, esztergályos) és egy kereskedő is működött. Gazdag legelőin jelentős állatállományt tartottak, ezeket vásárokon adták el. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 38%-a szerb, 29%-a horvát, 20%-a magyar, 7%-a jugoszláv, 2%-a német nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 926 lakosa volt.

NépességeSzerkesztés

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.037 1.525 1.474 1.679 1.680 1.665 1.674 1.886 1.469 1.569 1.773 1.670 1.491 1.466 1.065 926

(1869-től településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Hercegszöllőshöz számították.)

GazdaságSzerkesztés

A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a szőlőtermesztés képezi a megélhetés alapját. Itt működik a Belje Rt. szőlészeti részlegének gépállomása, valamint központi kooperációs osztálya és a faluban van a borospincék egy része is. A falu számára mára meghatározó gazdasági ágazattá vált a falusi turizmus. Ennek révén Karancs mint „etno-falu” vált messze földön ismertté sok hazai és külföldi vendéggel.

 
A pravoszláv templom

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Donát püspök és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1830-ban építették a korábbi kápolna bővítésével Esterházy Kázmér költségén. 1878-ban a templomot megújították. Egyhajós épület félköríves apszissal és a főhomlokzatból rizalitosan kiemelkedő harangtoronnyal. A templombelső csehsüvegboltozatos. A templomnak két oltára van: a főoltárt Szent Donátnak, a mellékoltárt Szűz Máriának szentelték. A 10 regiszteres, egymanuálos, pedálos orgonát 1924-ben Angster József pécsi műhelyében építették. 1991-ben a szerbek súlyosan megrongálták, majd a háború után 1997-ben felújították.
  • A református templom 1808-ban épült a korábbi templom helyén. 1869-ben a toronyba villám csapott, mely súlyos károkat okozott benne. Azóta a torony csúcsán csillag helyett villámhárító látható. Orgonáját Moser Lajos orgonaépítő mester készítette 1862-ben. Az első világháborúban számos sípja megsemmisült. 2006-ban teljesen felújították. A templomot 1983-ban, 1998-ban és 2004-ben javították.
  • A Szent Stefan Štiljanovićnak szentelt szerb pravoszláv templomot 1988-ban kezdték építeni, de a háború miatt véglegesen csak 2002-re épült meg. Új ikonosztázát 2009. július 25-én szentelték fel. 1991 óta Karancsnak önálló parókiája van, azelőtt Hercegszöllőshöz tartozott.

OktatásSzerkesztés

A településen a Hercegszöllősi Általános Iskola területi iskolája működik és a Nyuszi óvodának is van helyi csoportja.

SportSzerkesztés

  • Az NK Polet Karanac labdarúgóklubot 1929-ben alapították, de a Polet nevet csak 1959 óta viseli. A csapat ma a megyei 2. ligában szerepel.

EgyesületekSzerkesztés

  • A Karancsi önkéntes tűzoltó egyesületet 1892-ben alapították. Az egyesületnek ma már 93 tagja van.
  • ZANTO (Zamijenite nam tugu osmijehom) „Váltsátok fel a bánatot mosollyal” Ifjúsági Egyesület 2001-ben alakult.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)