Karcsú ormányossügér

halfaj
(Karcsú ormányos sügér szócikkből átirányítva)

A karcsú ormányossügér (Labeotropheus trewavasae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó faj.

Karcsú ormányossügér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae)
Alcsalád: Pseudocrenilabrinae
Nem: Labeotropheus
Faj: L. trewavasae
Fryer, 1956
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karcsú ormányossügér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú ormányossügér témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Afrikában, Malawi, Mozambik és Tanzánia által határolt Malawi-tó partmenti vizeinek lakója.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 10 centiméter. A fajnak sok színváltozata van. Leggyakoribb az egyszínű barnássárga nőstény és a kék hím sárga, csúcsos végű hátúszóval. A hímek farok alatti úszóján ikrafoltok vannak. Ezenkívül a tenyészváltozatok nőstényei márványosak és foltosak is lehetnek. A faj érdekessége az ormányra emlékeztető lefelé hajló felső ajak, ezzel szedegetik le az algákat a kövekről. Vörösúszójú szájköltő sügérnek is nevezik, mivel a kifejlett hímek hátúszója pirosas vagy sárgás színű.

Életmódja

szerkesztés

Növényevő, jó algatakarító. Mint minden sügér, kedveli a zegzugokat, köveket, búvóhelyeket és a dús növényeket.

Szaporodása

szerkesztés

A nőstény a szájában kelti ki a megtermékenyített ikrákat, a kishalakat ki-kiköpdösi, majd veszély esetén ismét a szájába rejti. Apró eleséggel etethetők, az ivadékok hamar felnőnek. Azon ritka fajok közé tartozik, melyeknél születéstől fogva megállapítható a kishalak neme: a hímek már ilyen fiatalon is sötét, kékes színűek, míg a nőstények halványak.

A középső és alsó vízrétegeket lakja, a hasonló színezetű halakkal kissé agresszív. Legjobb, ha egy párt tartunk, de ekkor is ügyeljünk rá, hogy a hím nagyobb legyen párjánál, különben a nőstények kergetik a kisebb hímeket. 24-27 fokos vízben tökéletesen fejlődik.