Főmenü megnyitása

A karikakeszeg (Blicca bjoerkna) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Korábban egyes rendszertani besorolások az Abramis nembe helyezték a karikakeszeget, azonban manapság a Blicca halnem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Karikakeszeg
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Blicca
Heckel, 1843
Faj: B. bjoerkna
Tudományos név
Blicca bjoerkna
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis björkna (Linnaeus, 1758)
  • Abramis blicca (Bloch, 1782)
  • Abramis erythropterus Valenciennes, 1844
  • Abramis micropteryx Valenciennes, 1844
  • Blicca argyroleuca Heckel, 1843
  • Blicca bjoekna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna bjoerkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjoerkna derjavini Dadikyan, 1970
  • Blicca bjoerkna transcaucasica Berg, 1916
  • Blicca björkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca bjorkna (Linnaeus, 1758)
  • Blicca intermedia Fatio, 1882
  • Cyprinus bjoerkna Linnaeus, 1758
  • Cyprinus blicca Bloch, 1782
  • Cyprinus gibbosus Pallas, 1814
  • Cyprinus gieben Wulff, 1765
  • Cyprinus laskyr Güldenstädt, 1814
  • Cyprinus latus Gmelin, 1789
  • Cyprinus latus Gronow, 1854
  • Cyprinus meckel Hermann, 1804
  • Cyprinus plestya Leske, 1774
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karikakeszeg témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karikakeszeg témájú médiaállományokat és Karikakeszeg témájú kategóriát.

Gyakori horgászhal, nem nő meg olyan nagyra, mint a dévérkeszeg, de mégis jelentős horgászzsákmányt képvisel. Húsa szálkás, de irdalva kiváló sült keszeget lehet készíteni belőle.

ElnevezéseiSzerkesztés

Az idős magyar halászok utalva formájára nevezték még kerekkeszegnek is. Több triviális neve is ismert, mint például: baszárkeszeg, bolén, ezüstös balin, gyöngyhal, jeges keszeg, lánakeszeg, szalmántelt, szápakeszeg, tányérkeszeg, tángyérhal.[1][2]

ElőfordulásaSzerkesztés

A karikakeszeg őshonos magyar hal Európa legnagyobb részén a Pireneusoktól az Urál hegységig megtalálható. A Földközi-tenger környékén és Észak-Európában hiányzik. A nagyobb, lassú folyású dombvidéki folyókat és holtágakat kedveli.[3]

Magyarországon a Dunában, Tiszában, Balatonban él jelentős állománya.

Hasonló fajokSzerkesztés

 
A dévérkeszeg (felső kép) és a karikakeszeg összehasonlítása

A dévérkeszeggel lehet leginkább összetéveszteni, de annak oldalvonala és hátúszója között 12-13 hosszanti pikkelysor húzódik, és az oldalvonaltól a hát íve felé haladva a pikkelyek mérete körülbelül a felére csökken. Hasonló faj még a lapos keszeg és a bagolykeszeg melyeknek az anális úszója jóval hosszabb, legalább 35 osztott sugár számlálható benne. A karikakeszeg neve is találó, hiszen jól megkülönböztethető a többi keszegtől azáltal, hogy az alakja a legkerekebb a többi keszeghez képest.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

A hal testhossza 20-30 centiméter, legfeljebb 45,5 centiméter. Akár az 1 kilogrammos testtömeget is elérheti. Teste magas, oldalról erősen lapított. Szemei a fejéhez képest nagyok, a száj csúcsba nyíló. Szemének retináján egy fényvisszaverő réteg található, amely jelentősen megnöveli a szem érzékenységét a kissé zavaros vízben. Közepes nagyságú cycloid pikkelyei vastagok. 44-50 pikkelye van az oldalvonala mentén. A háta sötétbarna ritkábban kékes színezetű. A hát-, farok- és farokalatti úszó szürke, szürkéskék, a páros úszók töve gyakran vörhenyes. Rövid hátúszójában 8, hosszú farkalatti úszójában 19-23 elágazó sugár van.[5] 39-40 csigolyája van.

Magyarországon az eddigi magyar horgászrekord szerint 1,90 kilogramm a legnagyobb karikakeszeg, melyet 1992-ben fogtak.[4]

ÉletmódjaSzerkesztés

Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok.[3]

SzaporodásaSzerkesztés

Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú.[3] Nagy csapatokat alkotva keresi fel ivóhelyeit, mely a növényzettel benőtt szélvizek. A hímek ilyenkor nászkiütést viselnek a fejükön. Az ikrás 15-110 ezer enyhén sárgás, kb. 2 mm átmérőjű ikrát rak a növényekre. A lárvák 4-6 nap múlva kelnek ki és 4,5–5 mm hosszúak.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Harka Ákos: Tiszafüred környéki halnevek. Magyar Nyelvőr. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  2. Magyarországi halak, Népies elnevezések / fajták. battai peca, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  3. a b c Dr. Fritz Terofal:Botos kölönte
  4. a b Digitális tankonyvtar:Karikakkeszeg
  5. a b Dr. Györe Károly:Karika keszeg - Blicca bjoerkna Linné, 1758

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Karikakeszeg (magyar nyelven). Úszózás felsőfokon –kezdő és profi horgászoknak. uszozas.hupont.hu. (Hozzáférés: 2013. április 2.)
  • Karikakeszeg (magyar nyelven). bhm.hu. (Hozzáférés: 2013. április 2.)[halott link]
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 326.

Internetes leírások a karikakeszegrőlSzerkesztés