Karlovói-medence
A Karlovói-medence (bolgárul: Карловска котловина; Karlovszka kotlovina) Bulgária egyik medencéje.[1] Négy város fekszik itt: Karlovo, Szopot, Kliszura és Banya. Utóbbi város gyógyüdülőjéről nevezetes.[1]
| Karlovói-medence | |
 | |
| Ország |  Bulgária |
| Terület | 280 km2 |
| Típus | medence |
| Hosszúság | 37 km[1] |
| Szélesség | 11 km[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Karlovói-medence
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 37′ 60″, k. h. 24° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 42° 37′ 60″, k. h. 24° 48′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karlovói-medence témájú médiaállományokat. | |
Jellemzői szerkesztés
Mintegy 37 km hosszú, 11 km széles, tengerszint feletti magassága átlagosan 400 méter. A pliocénban sekély, édesvízű tó volt a helyén, amelynek kristályos alapjára később folyók hordaléka került, ez mintegy 160 m mély réteget alkot. A mocsaras környezet kedvezett a tőzeg, majd a lignit kialakulásának. A pliocén kőzetek fölött mintegy 100 méter vastagon negyedidőszaki homok és kavics található. Legnagyobb folyója a Sztrjama. Éghajlata tavasszal meleg és csapadékos, a tél enyhébb, mint az északi részeken.[1]
A medence híres a rózsakertjeiről, a Kazanlaki-medencével együtt a Rózsák Völgyének (Rozova dolina) is nevezik. Itt minden évben rózsafesztivált rendeznek. A Rózsák Völgyének köszönhetően Bulgária egyike a világ egyik legnagyobb rózsaolaj-termelőinek.[1][2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f Bulgária földrajza 108–109. o.
- ↑ ‘Rose Valley’ Exists In Bulgaria, And Here’s Why You Should Visit. Huffington Post, 2014. június 1. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
Források szerkesztés
- ↑ Bulgária földrajza: Ljubomir Dinev–Kiril Misev. Bulgária földrajza ford.: Dudás Gyula:. Gondolat Kiadó (1981). ISBN 963 281 033 3
