Karvalykeselyű

vágómadárféle madárfaj

A karvalykeselyű (Gyps rueppellii) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Karvalykeselyű
Ruppelsvulture.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Óvilági keselyűformák (Aegypiinae)
Nem: Gyps
Faj: G. rueppellii
Tudományos név
Gyps rueppellii
(A. Brehm, 1852)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karvalykeselyű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalykeselyű témájú médiaállományokat és Karvalykeselyű témájú kategóriát.

Portré

Tudományos nevét Eduard Rüppell német természettudósról kapta.

ElőfordulásaSzerkesztés

Közép-Afrikában, Etiópia, Szudán, Tanzánia és Guinea területén honos.

AlfajaiSzerkesztés

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 85–95 centiméter, szárnyfesztávolsága 220–240 centiméter, testtömege pedig 7500 gramm.

ÉletmódjaSzerkesztés

Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre.

SzaporodásaSzerkesztés

Fészekalja 1 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A Természetvédelmi Világszövetség először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetett fajjá vált.

Fogságban való tenyésztésük megoldott, bár nem túl gyakori állatkerti madarak. Magyarországon kizárólag a Nyíregyházi Állatparkban láthatóak. A Nyíregyházi Állatpark karvalykeselyű tenyészpárja az 1990'es évek végén költözött az Állatparkba, de az ivarérett hím és tojó csak 2015-től kezdek érdeklődni egymás iránt. Első fészekalmukat 2016 januárjában rakták le, melyből 55 nap alatt kelt ki a fióka és azóta is minden évben 1-1 új fiókával bővül a keselyű kolónia. [1]

ÉrdekességSzerkesztés

  • A bizonyítottan legmagasabban szálló madár egy karvalykeselyű volt, ami 1973. november 29-én, 11 280 méter magasan ütközött egy kereskedelmi repülőjárattal Elefántcsontpart közelében.[2][3]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés