Kendi Sándor

(?–1594) erdélyi főnemes, politikus

Kendi (avagy Kendy) Sándor (? – 1594. augusztus 30.) erdélyi főúr, fejedelmi tanácsos, a XVI. század második felében az erdélyi politikai élet jelentős szereplője.

Kendi Sándor
Született nem ismert
nem ismert
Elhunyt 1594. augusztus 30.
Kolozsvár
Állampolgársága erdélyi
Foglalkozása politikus
Halál okahalálbüntetés

Kendi Sándor aláírása
Kendi Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kendi Sándor témájú médiaállományokat.

SzármazásaSzerkesztés

Az apja Kendi Mihály, az 1558-ban kivégzett Kendi Ferenc erdélyi vajda és az ugyanekkor kivégzett Kendi (Kendy) Antal testvére. A hiányos forrásmunkák miatt nem tudjuk azt, hogy apjának az első, Szilvásy Zsófiával, avagy esetleg a második, Bánffy Katalinnal kötött házasságából született-e; de valószínűleg az első házasságból, erre talán alappal következtethető abból, hogy az egyik leánya a Zsófia nevet kapta.

ÉleteSzerkesztés

Bártfán tanult, ahol Leonard Stöckel tanítványa volt.[1] Egyes adatok szerint már 1565-ben az erdélyi kancellárián dolgozott. 1570-ben János Zsigmond fejedelem Miksa királyhoz küldött követségének a tagja, azonban az uralkodó (aki német-római császár is), két évig az udvarból nem engedte haza. A visszatérése után azonnal a Báthory István fejedelemségét támogatók körében találjuk, bizalmasa is lett a fejedelemnek. A fejedelem érdekében már 1572-ben és később, 1575-ben, fontos követségeket teljesített a Portára.

Báthory István döntése alapján, 1583-tól 1585-ig, Báthory Zsigmond kiskorúsága idején, az Erdélyt kormányzó hármas tanács tagja, a nagy műveltségű humanistával, Kovacsóczy Farkas kancellárral (aki Kendi egyik veje lett), és Sombory Lászlóval együtt. 1588-ban az erdélyi országgyűlés fejedelmi tanácsossá választotta, de Báthory Zsigmond nem kívánta a kormányzásba bevonni, ezért a közvetlen politizálástól visszavonult.

1594-ben nyíltan ellenezte a törökkel való szembefordulást, és Báthory Zsigmondnak a Habsburgok oldalára állását, mert azt Erdélyre nézve veszélyesnek tartotta. (A későbbi események igazolták is Kendi előrelátását.) Augusztus 17-én az országgyűlésben ragyogó beszédben kifejtette az álláspontját, de a rendek többsége a törökkel való szakítás mellett döntött. A fejedelem a Habsburg-szövetséget ellenző főurakat, így Kendi Sándort is, elfogatta, és közülük többeket ítélet nélkül kivégeztetett. A kivégzettek között volt Kendi Ferenc, Kendi Sándor öccse, az unokatestvérük, Kendi Gábor (az 1558-ban kivégzett Kendi Antal fia),[2] a fejedelem unokatestvére, Báthory Boldizsár, aki Kendi másik veje volt, és Kovacsóczy Farkas is.

CsaládjaSzerkesztés

Az első felesége Patóchy Klára, a második Almádi Anna volt. A forrásmunkák hiányosságai miatt nem tudjuk azt, hogy gyermekei: Zsuzsanna, akinek Báthory Boldizsár lett az első férje; Krisztina, akinek pedig Kovacsóczy Farkas lett a férje (és e házasság Kovacsóczy Farkasnak a második házassága); Zsófia; illetve István melyik házasságból születettek.

Kendi István erdélyi kancellár lett, 1610-ben részt vett a Báthory Gábor fejedelem elleni, sikertelen összeesküvésben, ezért a királyi Magyarországra kellett menekülnie, ott is halt meg, egyes adatok szerint 1628-ban, más adatok szerint 1636-ban. Vele a nevezetes, nagy múltú Kendi család férfiágon kihalt.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Bitay Ilona: Christian Schesaeus irodalmi munkásságának magyar vonatkozásai. In Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor. Bukarest: Kriterion. 1979. 70–71. o.  
  2. A forrásmunkák egy része szerint Kendi Gábor Kendi Sándornak és Kendi Ferencnek (Kendi Sándor öccsének) az unokatestvére volt, de vannak olyan munkák is, amelyek szerint mind a hárman testvérek lettek volna; ez utóbbi állítás azonban minden valószínűség szerint téves. Nincsenek olyan, kétséget kizáró művek, amelyek Kővári László, források között megjelölt, erdélyi családtörténeti könyvének az unokatestvéri kapcsolatra vonatkozó adatait hitelt érdemlően - például forrásmegjelöléssel - megcáfolnák. Dr. Veress András („dr. Andrei Veress”), szintén a források között megjelölt, kordokumentum összeállításában közli Alfonso Carillo jezsuita atyának 1594-ben, közvetlenül a Kendiek kivégzését követően megírt, és Erdélyből Prágába küldött jelentését. A levélben a spanyol szerzetes azt írja, hogy „Gabriel Quendi primo del Alexandro”, azaz, Kendi Gábor „Sándornak” az unokatestvére, mégpedig a jelentésben nem sokkal előbbre említett Kendi Sándornak. A jelentés e szövegrészéből az következik, hogy Kendi Sándornak az apja és Kendi Gábornak az apja testvérek voltak, ugyanis a spanyol nyelvben a „primo/prima” kifejezés kizárólag a szülő testvérének a gyermekét jelenti, mint unokatestvért. Más unokatestvéri kapcsolat esetében a „sobrino/sobrina” kifejezést használja a spanyol nyelv, míg a testvért csak a „hermano/hermana” kifejezés jelenti. (A spanyol nyelvű dokumentumban „Quendi” formában szerepel a Kendi családi név.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés