Kenessey Béla (építőmérnök)

Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 22.) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.

Kenessey Béla
Született	1866. október 26. Iváncsa
Elhunyt	1936. március 22. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építőmérnök
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Sablon • Wikidata • Segítség

Felmenői, családja

Veszprém vármegye régi nemesi családjából, a Küngösön is birtokos kenesei Kenessey családból származik. A kenesei Kenessey nemzetség 1928-ban tartott első nemzetségi gyűlésén a család jelenlévő férfi tagjai nemzetségfővé választották, a tisztségét haláláig töltötte be.

Édesapja, kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.) közbirtokos és nemes Szomjú Veronika fia, kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13. – Budapest, 1906. június 19.) közbirtokos, MÁV díjnok. Édesanyja, hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.) közbirtokos, megyebizottsági tag lánya, hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna.

Apai nagyanyja révén Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, a Kalevala műfordítójának másodfokú unokatestvére.

Feleségével, pottyondi és csáfordi Pottyondy Gusztáv ( – Szombathely, 1907. március 7.) MÁV üzletvezető és Wacha Emília pottyondi és csáfordi Pottyondy Aranka (1871. – 1934.) nevű lányával Budapesten 1893. október 25-én kötött házasságot.

Gyermekei:

• Béla (Brassó, 1894. december 5. – ) gazdatiszt
• Mária (Szombathely, 1901. november 7. – )
• György (Brassó, 1906. február 21. – )
• László Gusztáv (Brassó, 1907. június 28. – )

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Mérnöki oklevelét 1889 júniusában a Királyi József Műegyetemen szerezte meg.

Munkássága

Egyetemi tanulmányait követően 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött Budapesten, Brassóban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Komáromban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet komáromi szervezete 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári szervezet pedig 1921-ben alelnökévé választotta. 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig, 1927-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Ügyosztályának vezetője volt. Választmányi tagja volt a Magyar Meteorológia Társaságnak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályának 1934 márciusától volt elnöke. Műszaki teljesítményei mellett elsősorban a vízügyi szakirodalom fejlesztésében vállalt szerepe a leginkább említésre méltó. 1928-tól a haláláig a Vízügyi Közlemények szerkesztője, ezáltal a vízügyi-kultúrmérnöki szakirodalmi ismeretterjesztés irányítója volt. A Köztelek folyóirat munkatársaként a Kvassay Jenő által vezetett vízügyi szolgálat szóvivője, vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai is jelentősek. A lefolyási tényezőt ma is táblázatai alapján számítják. Személyében megtestesült az elméleti és gyakorlati műszaki kérdésekben egyaránt tájékozott nagy műveltségű mérnök.

Halála

Kenessey Béla 1936. március 22-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben található sírját, ismeretlen időpontban megszüntették.

Főbb munkái

• A Balaton vízszintjét szabályozó Hekler Károly által tervezett siófoki vasbeton zsilip építésének munkavezetője (1890-1891).
• Hazánkban az első rendszeres talajvízszint megfigyelések az irányítása alatt 1908-ban Ógyallán kezdődtek.
• Foglalkozott a Nádor-csatorna Társulat műszaki ügyeinek felülvizsgálatával.
• Felügyelte a Sió szabályozását (1925).

Főbb művei

• A Balaton (Budapest, 1928)
• Az árvizek számítása csapadékból (Budapest, 1928)
• A jövedelmező permetező öntözés tényezői (Budapest, 1929)
• Láplecsapolás és lápkultúra (Budapest, 1929)
• A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közigazgatási jelentősége (Budapest, 1931)
• Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése (Budapest, 1931)
• Vízgazdálkodás (Budapest, 1931)
• Az öntözés néhány kérdése (Budapest, 1933)
• Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Gazdák és mérnökök számára (Budapest, 1933)
• A permetező öntözés (Budapest, 1934)
• Az Alföld vízgazdálkodása (Budapest, 1934)

Származása

Kenessey Béla családfája

kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 22.) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos	Apja: kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13. – Budapest, 1906. június 19.) közbirtokos, MÁV díjnok	Apai nagyapja: kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.) közbirtokos	Apai nagyapai dédapja: kenesei Kenessey János
			Apai nagyapai dédanyja: Szigethy Terézia ( – 1854. április 8.)
		Apai nagyanyja: nemes Szomjú Veronika	Apai nagyanyai dédapja: nemes Szomjú Sámuel (Csajág, 1779. – Csajág, 1831.) neszmélyi református tanító, csajági jegyző
			Apai nagyanyai dédanyja: nemes Buzás Zsófia
	Anyja: hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna	Anyai nagyapja: hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.) közbirtokos, megyebizottsági tag	Anyai nagyapai dédapja:
			Anyai nagyapai dédanyja:
		Anyai nagyanyja:	Anyai nagyanyai dédapja:
			Anyai nagyanyai dédanyja:

Források

• Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990. – Kenessey Béla (1866-1936)
• Fejér László: Kenessey Béla (1866-1936) életrajza a Fejér Megyei Mérnöki Kamara honlapján