Kerelőszentpál

falu Romániában, Maros megyében

Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) falu Romániában, Maros megyében, Kerelőszentpál község központja.

Kerelőszentpál (Sânpaul)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségKerelőszentpál
Rangközségközpont
Irányítószám547550
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód119475
Népesség
Népesség1757 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság456 (2011)[1]
Népsűrűség37,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,53 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′, k. h. 24° 21′Koordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 24° 21′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerelőszentpál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története szerkesztés

Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először.

A 16. században Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt 1575. július 19-én a kerelőszentpáli csata Báthory István fejedelem és Bekes Gáspár serege között. Báthory István megverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült, de a fejedelem azt is elfoglalta, majd leromboltatta.

Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította Erdély függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé.

Ebben a csatában harcolt Balassi Bálint magyar költő is, Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki Lengyelországba.

1610-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett.

1704-ben a kurucok foglalták el. A harcok során elpusztult. 1760-ban a régi helyén újabb barokk kastélyt emeltek.

1910-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.

1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görögkatolikus.

Látnivalók szerkesztés

 
Házak a faluban
 
A Haller-kastély romjai
 
Ortodox templom

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1918-ban Szabó László művelődési szakember, újságíró, író.
  • itt született 1953. VII. 25-én Kádár István, a Gyulafehérvári Egyházmegye kolozsmonostori plébánosa, a Ceausescu-terror elleni magatartás példaadó szereplője.

Jegyzetek szerkesztés