Marosvásárhely Metropoliszövezet

kistérség Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 8.

A Marosvásárhely Metropoliszövezet Marosvásárhelyt és a környező községeket tömörítő kistérség Maros megyében, Romániában. Az ország egyetlen olyan metropoliszövezete, ahol a magyarság a maga 106 058 fős lélekszámával relatív többséget képez (49,9%).[1]

Marosvásárhely és környéke térképe
Marosvásárhely

Története

szerkesztés

Maros Megyei Önkormányzat 2005-ben döntött a metropoliszövezet létrehozásáról, más romániai települések (például Nagyvárad, Jászvásár) metropoliszövezeteinek mintájára.

Települések

szerkesztés

A Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozó települések: Marosvásárhely megyei jogú város, Nyárádtő város, valamint Ákosfalva, Jedd, Kerelőszentpál, Koronka, Lukafalva (Dózsa György), Maroskeresztúr, Marosszentkirály, Marosszentgyörgy, Mezőpanit, Mezőcsávás, Nagyernye és Nyárádkarácson községek. Az övezetnek egyelőre nem tagjai Marosszentanna és Backamadaras községek, bár az előbbi már összeépült, az utóbbi területe pedig szomszédos Marosvásárhellyel.

Marosvásárhely Metropoliszövezet[1]
Község Lakosság Magyarok Románok
Marosvásárhely 164 570 88 150 76 420
Nyárádtő 6 554 599 5 241
Ákosfalva 4 781 4 424 75
Jedd* 3 766 2 808 540
Kerelőszentpál 4 016 1 574 1 415
Lukafalva 2 869 2 068 611
Maroskeresztúr 5 591 2 767 2 421
Marosszentanna 4 266 817 3 449
Marosszentkirály 6 268 2 078 3 847
Marosszentgyörgy 7 892 4 597 2 770
Mezőpanit 5 994 4 863 732
Mezőcsávás 5 419 2 675 2 222
Nagyernye 5 219 4 328 405
Nyárádkarácson 4 348 3 169 108
Összesen 231 544 131 288 100 256
Százalékos arány** 100% 49,9% 45,1%

* Jedd község lakossága magában foglalja a 2002-es népszámláláskor még hozzá tartozó, 2005-ben belőle kivált Koronka község lakosságát is.
**A táblázat nem tünteti fel a metropoliszövezet 5%-ot kitevő más nemzetiségekhez tartozó lakosságát. Közülük csupán a roma lakosság számottevő, az egykor népesebb zsidó és német közösségek aránya ma már 1% alatti.

Célkitűzések

szerkesztés

A társulás legfőbb célja a települések közös érdekeinek azonosítása és projektek kidolgozása harmonikus fejlődés érdekében. További cél a fejlettségbeli különbségek mérséklése, hatékony közszállítás megteremtése, az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés biztosítása.

További információk

szerkesztés
  1. a b Archivált másolat. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 28.)