Marosszentkirály

falu Romániában, Maros megyében

Marosszentkirály (románul Sâncraiu de Mureș, németül Königsdorf, Weichseldorf) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentkirály község központja.

Marosszentkirály (Sâncraiu de Mureș)
Marosszentkirály látképe
Marosszentkirály látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMarosszentkirály
Rangközségközpont
Irányítószám547525
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód114391
Népesség
Népesség7356 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2079 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 24° 31′ 12″46.550000°N 24.520000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszentkirály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával összenőve. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

Története

szerkesztés

1332-ben Sancto Rege néven említik először, majd 1339-ben Zentkiral néven szerepel. Már a középkorban jelentős település, melynek két egyháza a Szent István plébániatemplom és az 1350-ben felszentelt a klastrom-tetői kerekdombon állott Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A falu régi neve Székelyháza, majd Hosszúfalu volt.

Református temploma a 12. század végén épülhetett és 1239-ben már bizonyosan állott. 1900-ban hajóját és szentélyét lebontották és újjáépítették, tornya azonban az eredeti maradt. A pálos kolostort a falu melletti Klastrom-tetőn 1350-ben építették. 1370-ben telepedtek meg itt a pálosok. 1526 után leégett köveit a marosvásárhelyi várhoz használták fel. Orbán Balázs még látta alapfalait, 1864-ben azonban a kripta boltozatának köveit is kiszedték.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 986 lakosából 534 magyar, 357 román volt.

1992-ben 4089 lakosából 2050 magyar, 1844 román, 201 cigány volt.

Híres emberek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés