Marosszentanna
Marosszentanna (románul: Sântana de Mureș, németül: Sankt Anna an der Mieresch, latinul Sancta Anna) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentanna község központja.
Marosszentanna (Sântana de Mureș, Sankt Anna an der Mieresch) | |
A marosszentannai református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Marosszentanna |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 547565 |
Körzethívószám | 0265 |
SIRUTA-kód | 114462 |
Népesség | |
Népesség | 4199 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1012 (2011)[1] |
Népsűrűség | 156,04 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 314 m |
Terület | 26,91 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 34′ 34″, k. h. 24° 33′ 15″46.576111°N 24.554167°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 34″, k. h. 24° 33′ 15″46.576111°N 24.554167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosszentanna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől 6 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztés1332-ben említik először. Határában fontos régészeti lelőhelyek vannak. Különösen jelentős a gótok itt feltárt temetője az i. sz. 4. századból.[2], melyről a régészek önálló kultúrát, a marosszentannai kultúrát nevezték el. A környék római kori leletekben is gazdag.
Északi részét egykor Benefalvának nevezték. 1614-ben még tiszta székely falu volt, Balázsy Mihály földesúr azonban románokat telepített ide. 1910-ben 1250 lakosából 747 román és 503 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
1992-ben 1836 lakosából 996 román, 725 magyar és 115 cigány.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint a községben 2077 román, 2005 magyar 181 roma anyanyelvűt tartottak nyilván.
A 2011-es népszámlálás alapján a község területén 2995 román, 2367 magyar, 206 roma és 4 német anyanyelvű lakos élt.[3]
Nevezetességei
szerkesztés- Református temploma román stílusban 1300 körül épült, 14. századi freskó díszíti. Nagyobbik harangja 1497-ből való, tornya 1930-ban épült.
- Ortodox temploma 1929-ben készült.
-
A református templom egyik freskója
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története 114. o.
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
Források
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. 114. o. ISBN 963 05 4203 X