Koronka
Koronka (románul Corunca): falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Jeddhez tartozott 2004-ig. 2004-töl Székelybós faluval egyetemben új községet alkot.
| Koronka (Corunca) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Koronka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547367 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 117952 |
| Népesség | |
| Népesség | 4234 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1672 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′, k. h. 24° 37′Koordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 24° 37′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A falu Marosvásárhelytől 4,5 km-re délkeletre, a Sós-, a Bósi- és a Vácmán-patakok mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik. A falut átszeli az E60-as európai út.
Története szerkesztés
Területe ősidők óta lakott. A falu határában őskori és római leleteket találtak. Közelében feküd a középkori Sárvári nevű falu, amely a 16. században pusztult el, míg Kisernyét a török pusztította el 1661-ben. A települést 1332-ben Korunka néven említik először. A falunak Koronka + Székelybós. 1850-ben 927-en lakták, ebből 544 magyar, 209 román, 95 cigány volt. 1910-ben 911 lakosa volt, melyből 740 magyar és 79 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 1501-en lakták, ebből 1339 magyar, 86 román, 74 cigány volt. 2002-ben 1743-an lakták, ebből 1563 magyar, 142 román, 34 cigány volt. 2011-ben 2785-en lakták, ebből 1809 magyar, 814 román, 88 cigány.
Látnivalók szerkesztés
- Református temploma 1769 és 1778 között épült, tornya 1793-ből való. A korábbi templomot magas védőfalak övezték, melyeket 1769-ben bontottak le.
- A Toldalagi-kastélyt 1830 körül Toldalagi Ferenc építtette a régebbi 17. századi kastély helyére, amely 1630-ban már állott. Egykor gazdag 10 000 kötetes könyvtára volt, melyből 1944-ben 2343 régi kötetet sikerült megmenteni.
- A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete, amelyet 2005-ben adták át.
Híres emberek szerkesztés
- 1670–1678 között itt szolgált református papként Fogarasi Mátyás, a marosvásárhelyi református iskola korábbi igazgatója, Apáczai Csere János tanítványa.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
További információk szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
 |
.svg){kind=small}
