Kerep

növénynemzetség

A kerep (Lotus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.

Infobox info icon.svg
Kerep
Szarvaskerep (Lotus corniculatus) virágok
Szarvaskerep (Lotus corniculatus) virágok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Loteae
DC.
Nemzetség: Lotus
L.
Szinonimák
  • Andaca Raf.
  • Benedictella Maire
  • Bonjeanea Rchb.
  • Dorycnium Mill.
  • Flundula Raf.
  • Heinekenia Webb ex Christ
  • Krokeria Moench
  • Lotea Medik.
  • Lotulus Raf.
  • Miediega Bubani
  • Mullaghera Bubani
  • Ortholotus Fourr.
  • Pedrosia Lowe
  • Scandalida Adans.
  • Tetragonolobus Scop.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerep témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerep témájú médiaállományokat és Kerep témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

A kerepfajok eredeti előfordulási területe majdnem az egész Eurázsia, beleértve eme szuperkontinenst körülvevő szigeteket is. Csak Srí Lankáról, Délkelet-Ázsia egyes részeiről, beleértve a délre eső szigetvilágokat és Kelet-Oroszországból hiányzanak. Afrikában is majdnem mindenütt ott vannak, kivéve a nyugati dzsungeles térségeket, a déli sivatagokat és Madagaszkárt. Ausztrálián is őshonos. Izlandra, Új-Zélandra és az Amerikák egyes vidékére betelepítette az ember.

RendszerezésSzerkesztés

A nemzetségbe az alábbi 123 faj és 4 hibrid tartozik:

Egyes adatbázisokban önálló faj a havasi kerep (Lotus alpinus).

ForrásokSzerkesztés

  • Lotus L. Plants of the World Online
  • Accepted species Plants of the World Online
  • Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 142., 419. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  • Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum. Tomus II: 773.
  • Linnaeus, C. 1754. Genera Plantarum, ed. 5: 338.
  • Britton, N.L. & Brown, A. 1913. An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British possessions: from Newfoundland to the parallel of the southern boundary of Virginia, and from the Atlantic Ocean westward to the 102d meridian. ed. 2. C. Scribner's sons, New York. Vol. 2: 359. Reference page.
  • Hitchcock, A.S. & Green, M.L. 1929. Standard species of Linnaean genera of Phanerogamae (1753–1754). pp. 111–195 in International Botanical Congress. Cambridge (England), 1930. Nomenclature. Proposals by British Botanists. His Majesty's Stationery Office, London. Biblioteca Digital Reference page.
  • Allan, G.J., Zimmer, E.A., Wagner, W.L. & Sokoloff, D.D. 2003. Molecular phylogenetic analyses of tribe Loteae (Leguminosae): implications for classification and biogeography. Advances in Legume Systematics 10: 371–393. Reference page.
  • Brouillet, L. 2008. The taxonomy of North American Loti (Fabaceae: Loteae): new names in Acmispon and Hosackia. Journal of the Botanical Research Institute of Texas 2(1): 387–394. JSTOR BHL Reference page.
  • Degtjareva, G.V., Kramina, T.E., Sokoloff, D.D., Samigullin, T.H., Valiejo-Roman, C.M. & Antonov, A.S. 2006. Phylogeny of the genus Lotus (Leguminosae, Loteae): evidence from nrITS sequences and morphology. Canadian Journal of Botany 84(5): 813–830. DOI: 10.1139/b06-035 ResearchGate Reference page.
  • Degtjareva, G.V., Kramina, T.E., Sokoloff, D.D., Samigullin, T.H., Sandral, G. & Valiejo-Roman, C.M. 2008. New data on nrITS phylogeny of Lotus (Leguminosae, Loteae). Wulfenia 15: 35–49. PDF Reference page.
  • Sokoloff, D.D. 2003. On system and phylogeny of the tribe Loteae DC. (Leguminosae) [in Russian]. Bi︠u︡lletenʹ Moskovskogo obshchestva ispytateleĭ prirody. Otdel biologicheskiĭ 108(3): 35–48. Full issue DJVU Reference page.
  • Sokoloff, D.D. & Lock, J.M. 2005. Tribe Loteae. Pp. 455–465 in Lewis, G.P., Schrire, B.D., Mackinder, B.A. & Lock, J.M. (eds.), Legumes of the World. XIV + 577 pp., Royal Botanic Gardens, Kew. ISBN 1-900347-80-6 Reference page.