Kincses Előd

Kincses Előd (Marosvásárhely, 1941. október 2. –) romániai magyar jogász, jogi szakíró, közíró. Testvérei Papp-Kincses Emese és Kincses Elemér.

Kincses Előd
Született	1941. október 2. (83 éves) Marosvásárhely
Gyermekei	Kincses Réka
Foglalkozása	jogász, jogi szakíró, közíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Középiskoláit szülővárosában a Bolyai Farkas Líceumban végezte (1959), a bukaresti egyetemen szerzett jogi diplomát (1964). Szülővárosában jogtanácsos (1964–70), majd gyakorló ügyvéd (1970–89) lett. A Román Jogász-szövetség tagja (1964-től), jogi kommentárjait a Revista Română de Drept közölte. Az Új Életben rendszeresen közölt sporttárgyú cikkeket is (1967–68). 1989-ben ő volt a védője Tőkés Lászlónak a kilakoltatási perében, amely végül is az 1989-es romániai forradalomhoz vezetett.

„	Ebben az országban, azt hiszem, hogy a történelemben először megtörtént az a csoda, hogy a sofőr már rég megdöglött, de a gépezet gyilkol!	”
– idézet 1990. január 12-én mondott beszédéből

1990. január 2-ától Király Károly utódaként a Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros megyei alelnöke lett. Az 1990. március 19–20-i „fekete március” során alelnöki tisztségében kulcsszerepet játszott az események alakításában. Személyes fellépésével megakadályozta, hogy több ezer Hargita és Kovászna megyei székely bemenjen Marosvásárhelyre, mivel úgy tartotta, hogy az akkori hatalomnak a zavargások eszkalációjára van szükség. Az összecsapások kialakulása után felelős vezetőként kérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy menjen haza, ne válaszoljon a provokációkra. A helyzet elfajulását látva többször kérte a Román Hadsereg és rendőrség beavatkozását, amelyet a Marosvásárhelyi Rádió is megismételt. A segítség és a rendteremtés elmaradása, valamint az egyre fokozódó összecsapások láttán felhívást intézett Marosvásárhely magyar lakosságához, hogy védjék meg magukat, továbbá kérte a környező magyar többségű falvak segítségét, hogy jöjjenek segíteni és akadályozzák meg a román felfegyverzett parasztok beözönlését a városba. Döntése helyesnek bizonyult, a marosvásárhelyiek végül megvédték magukat.

Az etnikai összecsapások után a román szélsőséges elemek támadásainak középpontjába került, az első letartóztatások és koncepciós perek időszakában Magyarországon és Bécsben keresett menedéket. 1991 decemberétől 1992 augusztusáig a Magyarok Világszövetségének főtitkára.

Az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, azok közvetlen előzményeivel együtt Marosvásárhely fekete márciusa (Budapest, 1990) címen írta meg; könyve románul, angolul és franciául is megjelent. A marosvásárhelyi eseményekről, az új román törvényalkotás hiányosságairól, a romániai kisebbségek jogfosztásáról a Romániai Magyar Szóban, a kolozsvári Szabadságban, a budapesti Népszabadságban és Magyar Hírlapban, valamint a Die Presse-ben jelentek meg cikkei, interjúi.

Ügyvédként dolgozott Budapesten, majd a politikai helyzet csillapodtával visszatért Erdélybe. A 2008-as helyhatósági választásokon indult független jelöltként Marosszék területén, de Markó Bélával szemben alulmaradt.

Könyvei

• Marosvásárhely fekete márciusa; Püski, Budapest, 1990
• Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig. Válogatás az emigrációs évek cikkeiből, interjúiból; Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 1996 (Minerva könyvek)
• Marosvásárhely fekete márciusa; 2. bőv. kiad.; Juventus, Marosvásárhely, 2000
• Marosvásárhely fekete márciusa; 3. bőv. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2015

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  
• Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Kincses Előd lásd 301. p. ISBN 973-97980-0-4

További információk

• Bottal és szép szóval. Élő Székelyföld, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2022. március 28.)
• Emigranții între ei. Előd Kincses, la fostul rege al României. Zi de zi, 2017. december 13. (Hozzáférés: 2022. március 28.)