Kindrovo
Kindrovo falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
| Kindrovo | |
.jpg) | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 73 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 18° 02′ 49″45.234000°N 18.047000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 18° 02′ 49″45.234000°N 18.047000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kindrovo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBródtól légvonalban 9, közúton 12 km-re, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Kulin és Revidol-patakok völgye közötti dombháton fekszik.
Története
szerkesztésA település területe egykor sűrűn lakott volt, melyet az jelez, hogy rendkívül gazdag a régészeti lelőhelyekben. Az „Ognjišta”, „Budinac”, „Lučina” és „Gračica” lelőhelyeken történelem előtti települések maradványai kerültek elő, míg középkori települések maradványai találhatók a „Delekovka”, „Gradac”, „Kula” és „Lučine-kulin potok” régészeti lelőhelyeken.
A mai település a török uralom idején keletkezett, amikor pravoszláv vlachok az itteni erdős dombháton a fák kiirtása után felépítették házaikat. A török kiűzése során ők eltávoztak, helyükre pedig a 17. század végén Boszniából katolikus horvátok települtek. [2] A térség 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. Az 1698-as kamarai összeírás Crnipotok és Tomica szomszédjaként említi, ekkor azonban még puszta volt.
Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 8, 1746-ban 16 ház volt a településen, ahol egy szerény, Szent József tiszteletére szentelt fakápolna állt. 1760-ban az egyházi vizitáció 13 házzal, 26 családdal és 164 katolikus lakossal említi. [2] Az 1780-as katonai leírás szerint a kápolnánál ágazik el a Trsje nevű dombra vezető út, mely tovább a szőlőhegyekre vezet. Itt egy 400 lépés széles és 8-10 láb mélységű mélyedés található, ahol régi építmény, valószínűleg egykori erődítmény nyomai tűnnek fel, melyet Kulának neveznek.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Kindrovo” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kindrovo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kindrovo” néven 27 házzal, 147 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 198 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben egy kivételével teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 87 lakosa volt.
Lakossága
szerkesztés| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 120 | 129 | 115 | 162 | 187 | 198 | 193 | 214 | 182 | 187 | 177 | 138 | 110 | 106 | 92 | 87 |
Nevezetességei
szerkesztésSzent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1862-ben épült a régi kápolna helyén.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 307. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
