Főmenü megnyitása

Királyháza (1899-ig Királyháza-Tölgyesfalva, ukránul Королеве (Koroleve), oroszul Королево (Korolevo)) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban.

Királyháza (Королево)
Ruins of New Synagogue in Korolevo (Kiralyhaza).jpg
Királyháza címere
Királyháza címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang városi jellegű település
Alapítás éve1262
Irányítószám 90332
Körzethívószám +380 03141
Népesség
Teljes népesség
  • 8064 fő
  • 10 165 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Magyar lakosság 510
Népsűrűség890,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület9,06 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Királyháza (Ukrajna)
Királyháza
Királyháza
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′ 47″, k. h. 23° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 47″, k. h. 23° 07′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyháza témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nagyszőlőstől 9 km-re keletre a Tisza bal partján fekszik, Rákospatak és Veréce tartozik hozzá.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a település melletti dombon emelkedett királyi erdőuradalmi központtal kapcsolatos.

TörténeteSzerkesztés

A község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza, 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai, amely 13. századi királyi vadászház 15. századi erődítésével épült. 1312-ben Károly Róbert ostrommal foglalta vissza a Borsáktól. 1355-ben a település királyi kiváltságokat kapott. 1514-ben a parasztsereg a várat a faluval együtt megostromolta. Ide Perényiné Frangepán Katalin a fia nevelőjének hívta meg Komjáthy Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején. Ő volt az, aki a Nyaláb várban magyarra fordította Pál apostol leveleit. A település a magyar királynők nyaralóhelyéül szolgált hosszú időn át. A falu egykori szász telepesei a 16. századra eltűntek. 1661-ben a török, 1717-ben a tatár pusztította. Mivel a bujdosóknak menedéket nyújtott a várat 1672-ben II. Lipót parancsára lerombolták. A 18. században a falut ruszinokkal telepítették be. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1910-ben 3167 lakosából 2224 magyar és 932 ruszin volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

Ma 10 052 lakosából 2150 a magyar.

KözlekedésSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

FotókSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)