Kirchbach-Zerlach

község Ausztriában

Kirchbach-Zerlach osztrák község Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3260 lakosa volt.

Sankt Stefan im Rosental
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Sankt Stefan im Rosental címere
Sankt Stefan im Rosental címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás (2015. január 1. – )
Alapítás éve2015
Irányítószám 8082, 8081, 8083
Körzethívószám +43 3116
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség3264 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334 m
Terület39,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sankt Stefan im Rosental (Ausztria)
Sankt Stefan im Rosental
Sankt Stefan im Rosental
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 56′, k. h. 15° 40′Koordináták: é. sz. 46° 56′, k. h. 15° 40′
Sankt Stefan im Rosental weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Stefan im Rosental témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Kirchbach-Zerlach a Délkelet-stájerországi járásban
 
A Szt. Anna-templom
 
Dörfla kápolnája

Kirchbach-Zerlach a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik, a Schwarzau folyó mentén, kb. 23 km-re délkeletre Graztól. A Graz és Leibnitz közötti B73-as főút (ún, Kirchbacher Straße) mind Kirchbachon, mind Zerlachon áthalad. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Kirchbach in Steiermark, Zerlach, Ziprein) 12 települést egyesít: Breitenbuch (410 lakos), Dörfla (458), Glatzau (229), Kirchbach in Steiermark (853), Kittenbach (84), Kleinfrannach (180), Maierhofen (119), Maxendorf (190), Tagensdorf (19), Weißenbach (160), Zerlach (375), Ziprein (158).

A környező önkormányzatok: északkeletre Kirchberg an der Raab, keletre Sankt Stefan im Rosental, délre Schwarzautal, nyugatra Pirching am Traubenberg, északra Sankt Marein bei Graz.

TörténeteSzerkesztés

Az önkormányzat a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre az addig önálló Kirchbach in Steiermark és Zerlach községek egyesülésével.

Kirchbachot először 1240-ben említik. A falu első lakói szlávok voltak, akik mellé a földesurak előbb frank, majd bajor telepeseket hozattak. Utóbbiak főleg a településen áthaladó út mentén éltek (tipikus útifalut hozva létre), míg a szlávok inkább a környező dombságon laktak. 1256-ban Ulrik seckaui püspök elzálogosította a falut Gundacker von Gleitsownak; de már 1260-ban Bernhard püspök visszaváltotta.

1932-ben Kirchbach mezővárosi státuszt kapott.

Zerlach első említése az 1220-as Babenberg-urbáriumhoz köthető. A helybeli parasztok a környező dombságon főleg mákot, borsót, lent és szőlőt termesztettek. A feudális kötöttségek alól az 1848-as bécsi forradalom következtében szabadultak fel; ekkor alakult meg a községi önkormányzat is.

LakosságSzerkesztés

A Kirchbach-Zerlach-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3260 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte a csúcsát 3395 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Kirchbachban a lakosok 94,5%-a (Zerlachban 97,6%) római katolikusnak, 1% (0,7%) evangélikusnak, 2,4% (1,3%) pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt Kirchbachban (Zerlachban egy sem).

LátnivalókSzerkesztés

  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom eredetileg 15. századi késő gótikus épület, amelyet 1830-36-ban kibővítettek. Belső tere nagyrészt késő barokk.
  • a Szt. Anna-plébániatemplom 1656-ban épült, a 19. században kibővítették. Berendezése 1721-ből származik.
  • a Waldegg-kastély
  • Zerlach kápolnája
  • Glatzau kápolnája
  • Dörfla kápolnája

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kirchbach-Zerlach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.