Kis Kutya csillagkép

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 24.

A Kis Kutya (latin: Canis Minor) egy csillagkép a téli égbolton, Orionnak, a Vadásznak a kisebbik kutyája.

Kis Kutya csillagkép
Adatok
Latin névCanis minor
Latin birtokos esetCanis Minoris
RövidítésCMi
Rektaszcenzió7h 6m – 8h 11m
Deklináció+13° 15´ – -0° 20´
Területe183 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés71
Teljesen láthatóészaki 89°-tól déli 77°-ig
Legfényesebb csillagα Canis Minoris (Procyon)
fényessége0,38m
Szomszédos csillagképek
Astronomie & Gestirn & Sternbild - Deutsche Fotothek
A Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképek

Története, mitológia

szerkesztés

A Kis Kutya a Révai nagy lexikona szerint 'Maira, Ikariosz hű kutyája, akinek a segítségével Ikariosz lánya, Érigoné megtalálta apja elásott holttestét.[1] Egy másik görög monda szerint a Kis Kutya a teumésszoszi róka volt, akit soha nem sikerült elfogni vadászat közben, a Nagy Kutya pedig Lailapsz, Kephalosz kutyája, aki hiába üldözte a rókát, míg végül mindketten kővé váltak.[2] A két állatot Zeusz helyezte el az égen. Mezopotámiában vízi vadászatra betanított kutyát láttak a Kis Kutyában, meglehet, hogy az arabok ezért nevezték időnként a Procyont Al Ghumaisának, "vizes szeműnek". Ideillik azonban az az arab legenda is, amely szerint a Kis Kutya és a Nagy Kutya két nővér volt, s mikor egyikük (a Nagy Kutya) megszökött a másiknak ömlött a könnye bánatában.

  • α Canis Minoris - Procyon: az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga. A neve latinul kisebbik kutyacsillag (a "Kutyacsillag" a Szíriusz), a görögök pedig a kutya előtt lévő-nek nevezték, mert korábban kel a Szíriusznál. Mintegy 11,3 fényévnyire van a Földtől, 0,4m-s sárgásfehér csillag. Kettőscsillag, a kísérője 10,3m-s fehér törpe 41 éves keringési idővel, ezért az erős fénye párja miatt nagyon nehéz észrevenni, csak nagyobb távcsövekben pillantható meg. A fő csillagtól való távolsága 2,2" és 5.0" között változik. Legnagyobb távolságát 1992-ben érte el, a legkisebbet 2009-ben. A nagy kutyabeli Szíriusz kísérőjéhez hasonlóan itt is fehér törpéről van szó. Közepes sűrűsége 100 000 g/cm³. Átmérője viszont csak kétszerese a Földének. A Szíriusszal és Betelgeuze-vel alkotja a majdnem egyenlő szárú, feltűnő "Nagy Téli Háromszög"-et. {A Betelgeuse-nek többféle kiejtését hallani (bételjoze, betelguze, bételgőz, az angolok bítöldzsúz-nak ejtik). Az MCSE csillagászattörténeti portálja segíthet a kiejtésben.
  • β CMi - Gomeisa: 2,9 magnitúdójú, kékesfehér csillag, mintegy 165 fényévnyire van a Földtől.
  • γ CMi: 4,6m fényrendű, sárga színű óriás, mintegy 250 fényév távolságra van a Földtől.
  • 14 Canis Minoris: Hármas rendszer. A fő csillag fényessége 5,4m. Tőle 76" távolságban található egy 7 magnitúdós csillag, és 112"-nyire egy 8 magnitúdós.

Mélyégobjektumok

szerkesztés

A csillagkép területén az NGC-katalógus 19, az IC-katalógus 6 objektumot tartalmaz. Közülük legfényesebb az NGC 2485 sz. spirálgalaxis, 13,2m.[3]

  1. Apollodórosz: Bibliothéké III. 192.
  2. Ovidius: Átváltozások VII. 759-795.
  3. NGC 2000.0, The Complete New General Catalogue and Index Catalogue of Nebulae and Star Clusters by J. L. E. Dreyer, ed. R. W. Sinnott 1988 (Sky Publishing Corporation and Cambridge University Press)
  • Josef Klepešta – Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978
  • Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991.
  • Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, PANEMEX, 1999
  • Geoffrey Cornelius: Csillagképek kézikönyve, Saxum Kiadó Kft., 2010
  • Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest 1997, Természetkalauz sorozat

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Canis Minor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis Kutya csillagkép témájú médiaállományokat.