Orion csillagkép
Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca.A csillagkép egyik látványossága az Orion köd ami binokulárral elmosódott foltként jelenik meg .[1]
| Orion csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Orion |
| Latin birtokos eset | Orionis |
| Rövidítés | Ori |
| Rektaszcenzió | 4h 45m – 6h 25m |
| Deklináció | -10° 58' – +22° 52' |
| Területe | 594 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 26 |
| Teljesen látható | északi 85°-tól déli 75°-ig |
| Legfényesebb csillag | β Orionis (Rigel) |
| fényessége | 0,12m |
| Szomszédos csillagképek |
|
Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.
Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.
Mitológiája szerkesztés
Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.
A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.
Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.
- Betelgeuze – váll
- Rigel – láb
- Mintaka – öv
Elnevezései szerkesztés
A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.
Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.
Fényes csillagok szerkesztés
| Jel | Elnevezés | Színképtípus | Látszólagos fényesség |
Luminozitás Nap-egységekben |
Távolság (fényév) |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| β | Rigel | B8 | 0,1 | 57000 | 775 | szuperóriás, kettőscsillag |
| α | Betelgeuze | M2 | 0,4…1,3 | 700…1000 | 430-640 | vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag |
| γ | Bellatrix | B2 | 1,6 | 360 | óriáscsillag | |
| ζ | Alnitak | B | 1,7 | 23000 | 1200 | szuperóriás |
| δ | Mintaka | O | 1,9…2,23 | 2350 | fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag | |
| κ | Saiph | B | 2,0 | 720 | szuperóriás | |
| ε | Alnilam | O | 2,1 | 1600 | szuperóriás, kettőscsillag | |
| π3 | F | 3,2 | ||||
| λ | Heka | O | 3,4 | kettőscsillag | ||
| π5 | B | 3,6…3,7 | változócsillag | |||
| π4 | B | 3,7 | ||||
| σ | Szigma Orionis | B0.0 | 3,8 | 1149 |
A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.
Mélyégobjektumok szerkesztés
- Messier 42 (NGC 1976) diffúz gázköd
- Messier 43 (NGC 1982) diffúz gázköd
- Messier 78 (NGC 2068) reflexiós köd
Meteorok szerkesztés
Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.
Források szerkesztés
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Csaba György Gábor: Kalandozás az égbolton, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987, ISBN 963-281-788-5
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[2]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Toroczkai-Wigand Ede (1915): Öreg csillagok. In Farkas Zoltán (szerk.): Főnix könyvek 7. Zalkod.. [2016. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Orion (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Orion csillagkép: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
