Orion csillagkép

Orion Nebula

Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Ősszel késő este kel, kora tavaszi esténként a nyugati égbolton ragyognak csillagai. Régi csillagtérképeken Íjász, Kaszás, Nimród vagy Ozirisz néven is említik. Az Orion övének neve pedig Bírópálca.A csillagkép egyik látványossága az Orion köd ami binokulárral elmosódott foltként jelenik meg .[1]

Orion csillagkép
Orion constellation map.png
Adatok
Latin név Orion
Latin birtokos eset Orionis
Rövidítés Ori
Rektaszcenzió 4h 45m – 6h 25m
Deklináció -10° 58' – +22° 52'
Területe594 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 26
Teljesen láthatóészaki 85°-tól déli 75°-ig
Legfényesebb csillag β Orionis (Rigel)
fényessége0,12m
Szomszédos csillagképek

Orion, a vadász
Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuse, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd

Számos mélyégobjektumot tartalmaz; a Lófej-köd és az Orion-köd a laikusok körében is ismert.

Szorosan kapcsolódik a körülötte látható csillagképekhez; Orion, a vadász éppen a Bikával küzd, aminek a vérben forgó jobb szemét a vörös színű Aldebaran jelképezi. Mellette vannak kutyái; a Nagy Kutya és a Kis Kutya, akik a Nyulat és az Egyszarvút üldözik, valamint lábánál ered az Eridanus-folyó.

MitológiájaSzerkesztés

Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.

A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.

ElnevezéseiSzerkesztés

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de a kaszások mindig a lába elé kapnak a kaszával, ezért is sánta. A jellegzetes formájú csillagképben sokan pillangót is látnak. A kaszás kaszája Nimród íja.

Az Orion övét Ausztráliában Nyeles seprű-nek, Dél-Afrikában, afrikaans nyelven Drie Konings (Három Király)-nak vagy Drie Susters (Három Nővér)-nek hívták, Daudet, a francia író pedig les Trois Rois (a Három Király)-nak nevezte. A 17-18. századi Hollandiában az Orion öv neve Driekoningen (a Három Király), Latin-Amerikában pedig A Három Mária volt.

Fényes csillagokSzerkesztés

Jel Elnevezés Színképtípus Látszólagos fényesség Luminozitás Nap-egységekben Távolság fényévekben Megjegyzés
β Rigel B8 0,1 57000 775 szuperóriás, kettőscsillag
α Betelgeuse M2 0,4…1,3 700…1000 430-640 vörös óriás, kettőscsillag, változócsillag
γ Bellatrix B2 1,6 360 óriáscsillag
ζ Alnitak B 1,7 23000 1200 szuperóriás
δ Mintaka O 1,9…2,23 2350 fényes óriás, változócsillag, fedési kettőscsillag
κ Saiph B 2,0 720 szuperóriás
ε Alnilam O 2,1 1600 szuperóriás, kettőscsillag
π3 F 3,2
λ Heka O 3,4 kettőscsillag
π5 B 3,6…3,7 változócsillag
π4 B 3,7
σ O 3,8

A Mintakához (δ Orionis) egy harmadik csillag is tartozik. Érdekessége, hogy majdnem pontosan az égi egyenlítőn van.

Mélyég-objektumokSzerkesztés

 
Az Orion csillagkép

MeteorokSzerkesztés

Minden év október 21-ének környékén a Föld áthalad az Orionidák meteorrajon, ekkor óránként mintegy 20 hullócsillag is megfigyelhető, melyek röppályája látszólag az Orion és a Gemini határról indul ki. A meteorrajukat radiánsukról szokás elnevezni. Egy meteorraj radiánsa az a pont az égen, ahonnan a meteorrajok kisugározni látszanak, ezen raj radiánsa az Orion csillagképben van. A meteorok azért látszanak egy pontból kiindulónak, mert egy raj meteorjai egymással párhuzamosan, a Földhöz képest ugyanolyan sebességgel haladnak. Az Orionidák a gyors meteorrajok közé tartoznak, másodpercenként 67 kilométeres sebességgel haladnak.

ForrásokSzerkesztés

Az Orion csillagkép

JegyzetekSzerkesztés

  1. Toroczkai-Wigand Ede (1915): Öreg csillagok. In Farkas Zoltán (szerk.): Főnix könyvek 7. Zalkod.. [2016. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  2. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Orion (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Orion csillagkép témájú médiaállományokat.