Kishöflány (németül Kleinhöflein im Burgenland, horvátul Mala Holovajna) Kismarton településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban.

Kishöflány (Kleinhöflein im Burgenland)
Leithagebirge.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Kismarton része
Járás Kismarton
Alapítás éve1380
Polgármester Andrea Fraunschiel
Irányítószám 7000
Körzethívószám 02682
Forgalmi rendszám E
Népesség
Teljes népesség1870 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület10,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishöflány (Ausztria)
Kishöflány
Kishöflány
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 50′ 25″, k. h. 16° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 25″, k. h. 16° 30′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishöflány témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. A templomhegy lábánál kőkorszaki település nyomaira bukkantak. A mai települést 1380-ban "Clanhewlin" alakban említik először, de birtokként "Hublen" néven már 1324-ben is szerepel. 1382-ben "Kysheflin", 1405-ben "Chlain Hoeflein", 1580-ban "Khlain Höflein", 1641-ben "Minor Hefflan", 1651-ben "Klain Hefflein" néven szerepel a korabeli forrásokban. Plébániája 1464-ben már létezett, temploma 1528-ban épült. Anyakönyveit 1710-óta vezetik. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban pusztította. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint " Kis Höfflein. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Mártonhoz közel, Sopronhoz pedig 2 3/8 mértföldnyire, határja két nyomásbéli, leg inkább búzát, rozsot, árpát, zabot, pohánkát is terem, borai jó asztali borok, vagyon kőbányája is, réttye tsekélyes."[1]

1910-ben 920, túlnyomórészt német (872 fő) lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1970-óta Kismartonhoz tartozik.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A dombtetőn álló Szent Vid plébániatemplom 15. századi eredetű, 1528-ban a főhajóval bővítették. Tornya 1700 körül épült. A templomot 1962-ben renoválták, 1975-ben rövidzárlat következtében tűz pusztította, melyben a bejárati rész és az orgona súlyosan megsérült. Főoltára a 18. század második felében készült, Nepomuki Szent János, Szent Péter és Pál apostolok faragott szobrai díszítik. A mennyezeten, stukkó-keretben Szent István és Szent László királyok képei láthatók.
  • A községháza a 17. század második felében épült.
  • A határában található embermagasságú "Kümmerlingstein" kőhöz legenda fűződik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

További információkSzerkesztés