Főmenü megnyitása

Kiss Angyal Ernő

zene- és dalszerző

Dr. Kiss Angyal Ernő (Csurgó, 1899. május 22. vagy 27.Budapest, 1968) egy magyar zene- és dalszerző volt. A felnőtt élete legnagyobb részét Kaposváron és Budapesten töltő alkotó legismertebb műve az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dal, de írt filmzenéket is. Polgári foglalkozását tekintve főszolgabíró és vármegyei másodfőjegyző volt.

Kiss Angyal Ernő
Életrajzi adatok
Születési név Engl Ernő József
Született 1899. május 22. vagy 27.
Csurgó, Somogy vármegye
Állampolgársága magyar
Elhunyt 1968
Budapest
Családja
Édesapja Engl Guido István
Édesanyja Kiss Julianna
Házastárs Nemes Török Rózsa
Pályafutás
Híres művei Ott, ahol zúg az a négy folyó
IPI névazonosító 00143117115

ÉleteSzerkesztés

1899 májusában Engl Ernő József néven született Csurgón a helyi református gimnázium tanárának, Engl Guido Istvánnak és Kiss Juliannának gyermekeként. 1903-ban a család Angyalra magyarosította a nevét. Apja, aki jól hegedült és zongorázott, a fiút is már gyermekkorától tanította erre a két hangszerre. A fiú csurgói középiskolai évei alatt már kisebb darabokat is szerzett, majd 1918-ban érettségizett. Budapesten jogot végzett, utána pedig Nagyatádra helyezték gyakornoknak. Itt szolgabíróként is tevékenykedett, majd 1928-ban Kaposvárra került, ahol először főszolgabíró, majd 1940-től vármegyei másodfőjegyző volt, bár a politika kevéssé érdekelte. 1930-ban, amikor Kiss István örökbefogadta, felvette a Kiss családnevet is. 1937-ben a kaposvári cigányzenészek egyesülete díszelnöknek választotta meg. 1940-ben a Tokaji Aszú című operett előadásán ismert meg egy Nemes Török Rózsa nevű szubrettprimadonnát, akit a következő évben felségül is vett, majd a következő években együtt írtak zeneszámokat, többek között filmzenéket is. Ebben az időszakban ők váltak a magyar rádióban legtöbbet szereplő szerzőkké. Az a zongora, amelyen az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dalt szerezte, ma ismeretlen helyen, valószínűsíthetően Kaposváron található. Otthonukat a háború alatt feldúlták, ezért 1945-ben Budapestre költöztek, ahol 1948-ig dolgozhattak hivatalosan, de a kommunisták mellőzték őket, és csak 1957-ben kapták vissza működési engedélyüket. Közben Rózsahegyi Kálmánnal és Szalay Lászlóval együtt fiatal művészek tanításával foglalkoztak. Később az V. kerületi művelődési házban zongorázott, ugyanott, ahol felesége is. 1968-ban halt meg, egy nappal közös dalestjük előtt.[1][2][3][4]

MűveiSzerkesztés

Ismertebb nótáiSzerkesztés

  • Balatoni nádas parton
  • Cudar ez a világ
  • Deresedik már a hajam
  • Duna vízén reszketnek a csillagok
  • Erre nézek, arra nézek
  • Fodrozik a Tisza víze
  • Irígyelnek, hogy én téged szeretlek
  • Jaj, de szép kék szeme van magának
  • Mikor én még a tavaszban álmodozva jártam
  • Nem tagadtam sohasem
  • Nincsen nagyobb boldogságom
  • Ott, ahol zúg az a négy folyó
  • Ráncos szárú a csizmám
  • Somogyban van Nagyatád

OperettjeiSzerkesztés

  • Csak azért is (1927)
  • Cigánygróf (1930–1931)

FilmzenéiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Kaposvári emléktáblája

1999-ben csurgói szülőházán, 2007-ben kaposvári, Bajcsy-Zsilinszky utca 5. alatti lakóházán emléktáblát avattak emlékére.[4]

ForrásokSzerkesztés

  1. Kiss Angyal Ernő. Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  2. Kiss Angyal Ernő. Somogy.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  3. Híres csurgóiak. Csurgó.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  4. a b Előterjesztés dr. Kiss Angyal Ernő zeneszerző emléktáblája avatásáról 2007-ben (DOC). Kaposvári önkormányzat. (Hozzáférés: 2017. július 3.)