Kiss Ida

(1902–1936) író, prózaíró

Kiss Ida, Tamás Ernőné (Nagyvárad, 1902. április 4.Budapest, Terézváros, 1936. december 23.)[1] magyar prózaíró.

Kiss Ida
Született1902. április 4.
Nagyvárad
Elhunyt1936. december 21. (34 évesen)
Budapest
HázastársaTamás Ernő
Foglalkozásaíró
Halál okaagydaganat
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Kiss József és Kocsis Rozália lánya. Iskoláit a nagyváradi Orsolyarendi Zárda intézetében végezte, írói pályáját a Napkeletnél kezdte, egy ideig Budapesten élt (1923–24), itt a Pesti Napló, Magyarország, Új Idők, Hétfői Újság közölte írásait. Szerepelt a clevelandi Szabadság, a kolozsvári Keleti Újság és a bécsi Tűz hasábjain is, majd visszaköltözött szülővárosába. Halálát agydaganat okozta.

A kolozsvári Napkeletben tűnt fel Meghalt a kedvesem (1920/6) és Szálltam a hegy felé (1921/9) c. novelláival, melyek Sőni Pál megítélése szerint "teljesen az avantgarde-meghökkentés és a tér-időn kívüli és felüli szimbolika jegyében íródtak". Shami (Nagyvárad, 1922) című regénye elé Babits Mihály írt előszót. A Geniusban jelent meg Aranyszőlőt szemezgető ezüstmadár című szabadvers-szerkezetű groteszkje (1924). További kötetei: Kalászcsorduláskor (elbeszélések, Nagyvárad, 1925); Olyan jó élni (regény, Budapest, 1935).

Irodalom szerkesztés

  • Ignotus: Mellesleg. Keleti Újság 1922. okt. 28.
  • Salamon László: Shami. Tűz, Bécs 1922/10.
  • Sőni Pál: Avantgarde-sugárzás. 1973. 129-30.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés