Kjongdzsu Történelmi Körzet

A Kjongdzsu Történelmi Körzet (hangul: 경주 역사유적 지구Kjongdzsu Jokszajudzsok Csiguhandzsa: 慶州 歷史遺蹟 地區, RR: Gyeongju Yeoksayujeok jigu?) a dél-koreai Kjongdzsuban található kulturális örökségek együttese, melyet 2000-ben vett fel az UNESCO a világörökségi listára.[1] A terület öt részre osztható, összesen 52, kulturális örökségvédelem alatt álló helyszínnel, több közülük történelmi látványosságként élvez védelmet.[2]

Kjongdzsu Történelmi Körzet
Világörökség
Adatok
OrszágDél-Korea
Világörökség-azonosító976
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Kjongdzsu Történelmi Körzet (Dél-Korea)
Kjongdzsu Történelmi Körzet
Kjongdzsu Történelmi Körzet
Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 35° 47′ 20″, k. h. 129° 13′ 36″Koordináták: é. sz. 35° 47′ 20″, k. h. 129° 13′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kjongdzsu Történelmi Körzet témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Amikor Silla i.e. 57-ben átvette az uralmat a félsziget délkeleti része felett, Kjongdzsut választották fővárosul. A 7. században a kínai Tang-dinasztia segítségével Silla legyőzte a környező rivális koreai államokat és a félsziget nagy részét uralma alá vonta. Silla eredetileg sámánisztikus vallású társadalom volt, ahol a fővárostól délre fekvő Namszan hegy fontos spirituális szerepet töltött be. Amikor a 7. században a buddhizmus terjedni kezdett, a hegyet továbbra is szentként tisztelték. A környező területen számos templom, szentély és kolostor épült.[3]

A Kjongdzsu Történelmi Körzet része számos palota, erődítmény, templom, kolostor, illetve a királyi sírok. Az egykori sillai és soron következő korokból származó épületek jó része a Koreát ért inváziók során elpusztult.[3]

Részei szerkesztés

Namszan hegyvidék szerkesztés

A Namszan hegy környékén sámánisztikus-animista és buddhista leleteket is feltártak, összesen 122 templomot, 53 kőszobrot, 64 pagodát és 16 kőlámpást. A világörökség részeként ezek közül 36-ot regisztráltak: 11 kőfaragványt, kilenc kőszobrot, három pagodát, hét királyi sírt, két kutat, egy csoport kőoszlopot, a 6. századból származó Namszansinszong erődöt, a Szocshuldzsi tavat és a Phokszokcsong pavilont, ami a sillai uralkodó család kedvenc pihenőhelye volt. Utóbbi arról is híres, hogy Hubekcse alapítója, Kjon Hvon itt gyilkolta meg az utolsó előtti sillai királyt, Kjongét 927-ben.[3]

 
A Phokszokcsong pavilonból mára csak ez a vékony csatorna maradt, melyben egykoron a víz felszínén lebegő kupákban bort szolgáltak fel a Silla-korban


Volszong környéke szerkesztés

Volszong az 1. század végétől a Silla királyság fő palotájának szerepét töltötte be. A palotakomplexum része volt az északra fekvő Anapcsi tó.[3] A palotából mára szinte semmi sem maradt, a tavat az 1970-es és 80-as években helyreállították.[4] Ugyancsak ehhez a tömbhöz tartozik a Kjerim erdő, ahol a legenda szerint a kjongdzsui Kim klán alapítóját gyerekkorában megtalálták, a Cshomszongde csillagvizsgáló, mely 9,17 méter magas és 365 gránittéglából épült, valamint a másik királyi palota, az Imhedzson romjai.[3]

Halomsírok szerkesztés

A sillai királyi család sírjainak egy része domború alakú, de félhold és tök alakúak is találhatóak. Kavicshordalékkal fedett fakoporsókat találtak itt, valamint az elhunytakkal együtt eltemetve gazdagon különféle arany-, üveg- és kerámiatárgyakat. Az egyik sírból egy nyírfakéregre festett szárnyas ló képe is előkerült.[3]

Hvangnjongsza szerkesztés

Ebben a csoportban két egykori buddhista templom, Hvangnjongsza és Punhvangsza romjai találhatóak. Az 500-as évek közepén épült Hvangnjongsza egykoron a legnagyobb koreai templom volt, 72 500 m²-es alapterülettel. 645-ben egy 80 méter magas, kilenc szintes pagodával egészítették ki. Az 1238-as mongol invázióban szinte minden elpusztult, a romokat családok foglalták el, akiket végül 1976-ban telepítettek ki. A Punhvangsza templomból megmaradt pagodát 634-ben emelték.[3]

A Szanszong erődítmény-övezet szerkesztés

A Szanszong erődítmény részeként a Mjonghvalszanszong erődöt a főváros védelmét ellátó erődhálózat részeként építették. Pontos építési ideje nem ismert, de a Szamguk szagi szerint 405-ben itt vertek vissza egy japán támadást, így feltételezhetően ennél korábban épült. Az erődfal részben földből, részben kőből épült, egykoron az 5 kilométert is meghaladhatta.[5]

Források szerkesztés

  1. Gyeongju Historic Areas. UNESCO. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  2. Gyeongju Historic Area. Korea Tourism Organization. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  3. a b c d e f g Gyeongju Historic Areas. Cultural Heritage Administration. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
  4. 안압지 (koreai nyelven). Britannica Korea via Daum. [2014. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
  5. The Fortress Defending Gyeongju: Sanseong Belt. Korea Tourism Organization. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 21.)