Koháry Ferenc József
Herceg csábrági és szitnyai Koháry Ferenc József (Bécs, 1767. szeptember 4. – Oroszvár, 1826. június 27.) magyar királyi kamarás, titkos tanácsos, aranygyapjas vitéz, főpohárnok, kancellár, Hont vármegye örökös főispánja.
Koháry Ferenc József | |
A Magyar Udvari Kancellária kancellára | |
Hivatali idő 1820 – 1826 | |
Előd | Erdődy József |
Utód | Nádasdy Mihály |
Született | 1767. szeptember 4. Bécs |
Elhunyt | 1826. június 27. (58 évesen)[1][2] Oroszvár |
Sírhely | Garamszentbenedek |
Szülei | Cavriani Mária Koháry Ignác József |
Házastársa | Maria Antonia of Waldstein-Wartenberg (1792–) |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Koháry Ferenc József témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésKoháry Ignác József gróf és Cavriani di Imena Mária Gabriella (1736–1803) birodalmi grófnő, egyetlen fiúgyermeke 1767. szeptember 4-én született. 1787-ben az Erdélyi Udvari Kancellária tagja lett. 1789-ben udvari titkárrá lépett elő. 1793-ban vette át Hont vármegye örökös főispáni tisztségét. 1798-ban belső titkos tanácsos lett, 1801-ben az udvari kamara alelnöke, majd O’Donnel pénzügyminiszter (1756–1810) halála után a kamara elnöke lett.
1811-ben alkancellárrá nevezték ki. 1814-ben a napóleoni háborúk alatt véghez vitt szolgálataiért az Arany Polgári Érdemkereszttel tüntették ki. Még abban az évben főpohárnokmesterré nevezték ki. 1815. november 15-én megkapta az osztrák birodalmi hercegi (Reichsfürst) rangot. 1817-ben az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. 1820-ban I. Ferenc király kinevezte udvari kancellárrá. Megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, és a rend kancellárjának tisztségét. Királyi udvari kancellárként ellenállt a Metternich államkancellár által követelt újoncozásnak. Az 1825-ös országgyűlésre követte az udvart, ahol ünnepélyes köszöntővel fogadta Ferenc császárt. A diéta alatt szívesen töltötte idejét Oroszváron barátjánál, gróf Zichy Károly kamarai elnöknél. Itt tartózkodott 1826. június 26-án is, amikor este 9-kor váratlanul elhalálozott.
Családja
szerkesztés1792 telén Bécsben feleségül vette Mária Antónia von Waldstein zu Wartenberg grófnőt (1771–1854), akinek a szülei gróf Georg Christian von Waldstein-Wartenberg (1743–1791), és gróf Elisabeth von Ulfeldt (1747–1791) voltak. Koháry Ferenc József herceg és gróf Mária Antónia Waldstein zu Wartenberg frigyéből két gyermek született:
- Koháry Ferenc (1792. december 21. – 1795. április 19.), kisgyermekként meghalt.
- Mária Antónia Gabriella (1797–1862), aki a Szász–Coburg–Gothai-házból való Ferdinand Georg August von Sachsen–Coburg–Gotha herceghez (1785–1851) ment feleségül.
Egyetlen fiának halála után leánya, Mária Antónia grófnő lett a grófi (1815-től hercegi) cím és vagyon örököse (Erbprinzessin).
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Koháry, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Constantin von Wurzbach: Koháry, Franz Joseph Fürst. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 12. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1864, S. 281 f. (Digitalisat) (németül)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 15.)
- ↑ Koháry, Franz Joseph Fürst (BLKÖ)
További információk
szerkesztés- A Koháry család genealógiája (Genealogy.euweb) Archiválva 2016. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, genealogy.euweb.cz
- Arany Erzsébet: A Koháry család felsőmagyarországi építkezéseiről…, centrart.hu