Wikipédia

Kohn Sámuel (főrabbi)

(1841–1920) magyar rabbi, történész
Ez a szócikk a főrabbiról, történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kohn Sámuel (egyértelműsítő lap).

Kohn Sámuel (Baja, 1841. szeptember 21. – Budapest, Erzsébetváros, 1920. március 11.)[1] zsidó hittudós, a Pesti Izraelita Hitközség főrabbija, történész, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke.

Kohn Sámuel
Született 1841. szeptember 21.
Baja
Elhunyt 1920. március 11. (78 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása hittudós,
főrabbi,
történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kohn Sámuel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája Szerkesztés

Kohn Ignác és Neuschlosz Karolina fiaként született, unokája Kohn Schwerin Götz bajai rabbinak. Gimnáziumi tanulmányait a ciszterciek bajai gimnáziumában végezte, utána két évig Pápán zsidó tanulmányokat folytatott. 1858-tól külföldön, a boroszlói zsidó hittudományi szemináriumban tanult teológiát, ahol Frankel, Joel, Graetz, Rosin voltak tanárai; és 1865-ben a boroszlói egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Mikor a pesti zsidóság 1866-ban magyar hitszónoki állást szervezett, a hitközség Kohn Sámuelt hívta meg; június 2-án az ő ajkáról hangzott el az első magyar nyelvű zsidó hitszónoklat a Dohány utcai zsinagógában. Ezek után a hitközség rabbijává választották. Tevékeny része volt az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában. A rabbiképző intézet vezérlő bizottságában, ú. m. a VI. községkerületben az elnöki tisztet foglalta el.

Sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében. Rabbiműködése 40. évfordulója alkalmából a Pesti Izraelita Hitközség közgyűlése 1906 májusában a főrabbi címet adományozta neki. I. Ferenc József előbb a királyi tanácsosi, utóbb az udvari tanácsosi ranggal tüntette ki. Halálát tüdő- és veselob okozta. Felesége Lőwbehr Katalin volt.

Tudományos munkáit magyarul, németül és héberül írta, legszívesebben történeti tanulmányokkal foglalkozott.

Cikkei Szerkesztés

 
Emléktáblája egykori lakhelyén (VII. ker., Holló utca 4)

Cikkei a dr. Kayserlinggel együtt szerkesztett Ung.-Jüdische Wochenschriftben (1871-72. sz. -n jegy és Kronau Miksa álnév alatt írt tárcacikkek); a Honban (1877. 320., 321. sz. A herceg és a rabbi, leány, zsidó-magyar monda a XV. századból); a Történelmi Tárban (1881. Az 1279. budai zsinat végzései); a Zeitschrift d. deutschen morgenländischen Gesellschaft c. folyóiratban (1884. Zur neuesten Literatur der Samaritaner, 1893. Die samar. Pentateuch-Uebersetzung nach d. Ausg. von Petermann u. Vollers); a Századokban (1887. A visszafoglalt Budavár zsidó lakosságának állítólagos emlékirata 1686-ból); a Magyar Zsidó Szemlében (1884. A honfoglaló magyarok és a zsidók, 1887. Török időkből való zsidó sirkő Budán, 1891. Az ó-budai zsidó hitközség a mult század közepe felé, 1898. Schwerini kohn Götz); a Frankel-Grätz, Monatschrift für die Gesch. d. Judenthumsban, a M. Nyelvőrben (1881., 1888.) és a napilapokban; a Pallas Nagy Lexikonában a zsidó történetet írta.

Művei Szerkesztés

  • Der Prophet Eljah in der Legende. Bresslau. 1863
  • Die Pentateucho Samaritano ejusque cum versionibus antiquis nexu. Lipsiae, 1865. (Doctori dissertatio)
  • Samaritanische Studien. Beiträge zur samaritanischen Pentateuch-Uebersetzung und Lexicographie. Breslau, 1868 Online
  • Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogusítást? Zsinagógai beszéd. Pest, 1868
  • Gedächtnissrede bei Enthüllung des Meisel-Denkmals, Ugyanott, 1868
  • Gedächtnissrede über Dr. W. A. Meisel. Uo. 1868
  • Was haben die jüngsten Vorgänge innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? Predigt, gehalten am 16. April 1870. Uo. 1870
  • Festrede gelegentlich der Feier der Emancipation. Uo. 1868. (Német és magyar szöveg)
  • Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Veronika v. Ullman. Uo. 1869
  • Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Jeanette v. Goldberger. Uo. 1870
  • Zsinagógai szónoklatok. Budapest, 1875
  • Zur Sprache, Literatur und Dogmatik der Samaritaner. Leipzig, 1875 Online
  • Die beiden Gotteswege. Gedächtnissrede auf Dr. Zacharias Frankl. Uo. 1875
  • Trauerrede, gehalten am Sarge der Frau Elisabeth Grünbaum. Uo. 1875
  • A magyar nemzeti múzeum könyvtárának héber kéziratai (Bp., 1877). (Különlenyomat a Magyar Könyvszemléből.)
  • Mardochai Ben Hillel. Sein Leben und seine Schriften (Breslau, 1877). (Különlenyomat a Történelmi Tárból.)
  • Izrael bajnoka. Emlékbeszéd Cremieux Izsák Adolf fölött. Tartotta a budapesti izrael. hitközség zsinagógájában 1880. febr. 29. Uo. 1880
  • Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben? Zsinagógai beszéd. Budapest, 1880
  • Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez (Bp., 1881)
  • A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig (Bp., 1884). Részben kiadatlan kútforrások nyomán. Budapest, 1884. (Csak az első kötet jelent meg, ez azonban igen értékes anyaggyűjtemény és feldolgozás.)
  • A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk. Különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira. Budapest, 1889. Online (Először a Magyar Zsidó Szemlében. Önálló német kiadása 1894-ben jelent meg. Online)
  • Emlékbeszéd Hirschler Ignácz felett. Uo. 1891

Jegyzetek Szerkesztés

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kohn_Sámuel_(főrabbi)&oldid=25169524”