Kohn Sámuel (főrabbi)

	Kohn Sámuel
Született	1841. szeptember 21.; Baja
Elhunyt	1920. március 11. (78 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	hittudós, ; főrabbi, ; történész
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kohn Sámuel témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a főrabbiról, történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kohn Sámuel (egyértelműsítő lap).

Kohn Sámuel (Baja, 1841. szeptember 21. – Budapest, Erzsébetváros, 1920. március 11.)^[1] zsidó hittudós, a Pesti Izraelita Hitközség főrabbija, történész, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke.

Életpályája

Kohn Ignác és Neuschlosz Karolina fiaként született, unokája Kohn Schwerin Götz bajai rabbinak. Gimnáziumi tanulmányait a ciszterciek bajai gimnáziumában végezte, utána két évig Pápán zsidó tanulmányokat folytatott. 1858-tól külföldön, a boroszlói zsidó hittudományi szemináriumban(wd) tanult teológiát, ahol Zecharias Frankel, Manuel Joël(wd), Heinrich Graetz, David Rosin(wd) voltak tanárai; és 1865-ben a boroszlói egyetemen(wd) bölcsészdoktori oklevelet nyert. Mikor a pesti zsidóság 1866-ban magyar hitszónoki állást szervezett, a hitközség Kohn Sámuelt hívta meg; június 2-án az ő ajkáról hangzott el az első magyar nyelvű zsidó hitszónoklat a Dohány utcai zsinagógában. Ezek után a hitközség rabbijává választották.^[2] Tevékeny része volt az 1868. évi zsidó egyetemes zsinat összehívásában. A rabbiképző intézet vezérlő bizottságában, ú. m. a VI. községkerületben az elnöki tisztet foglalta el.

Sokat tett a pesti zsidóság magyarosítása érdekében.^[3] Rabbiműködése 40. évfordulója alkalmából a Pesti Izraelita Hitközség közgyűlése 1906 májusában^[4] a főrabbi címet adományozta neki.^[forrás?] I. Ferenc József előbb a királyi tanácsosi,^[5] utóbb az udvari tanácsosi^[6] ranggal tüntette ki. Halálát tüdő- és veselob okozta. Felesége Lőwbehr Katalin volt.

Tudományos munkáit magyarul, németül és héberül írta, legszívesebben történeti tanulmányokkal foglalkozott.^[7]^[8]

Cikkei

Emléktáblája egykori lakhelyén (VII. ker., Holló utca 4)

Cikkei a dr. Kayserlinggel együtt szerkesztett Ung.-Jüdische Wochenschriftben (1871-72. sz. -n jegy és Kronau Miksa álnév alatt írt tárcacikkek); a Honban (1877. 320., 321. sz. A herceg és a rabbi, leány, zsidó-magyar monda a XV. századból); a Történelmi Tárban (1881. Az 1279. budai zsinat végzései); a Zeitschrift d. deutschen morgenländischen Gesellschaft c. folyóiratban (1884. Zur neuesten Literatur der Samaritaner, 1893. Die samar. Pentateuch-Uebersetzung nach d. Ausg. von Petermann u. Vollers); a Századokban (1887. A visszafoglalt Budavár zsidó lakosságának állítólagos emlékirata 1686-ból); a Magyar Zsidó Szemlében (1884. A honfoglaló magyarok és a zsidók, 1887. Török időkből való zsidó sirkő Budán, 1891. Az ó-budai zsidó hitközség a mult század közepe felé, 1898. Schwerini kohn Götz); a Frankel-Grätz, Monatschrift für die Gesch. d. Judenthumsban, a M. Nyelvőrben (1881., 1888.) és a napilapokban; a Pallas Nagy Lexikonában a zsidó történetet írta.

Művei

Der Prophet Eljah in der Legende. Bresslau. 1863
Die Pentateucho Samaritano ejusque cum versionibus antiquis nexu. Lipsiae, 1865. (Doctori dissertatio)
Samaritanische Studien. Beiträge zur samaritanischen Pentateuch-Uebersetzung und Lexicographie. Breslau, 1868 Online
Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogusítást? Zsinagógai beszéd. Pest, 1868
Gedächtnissrede bei Enthüllung des Meisel-Denkmals, Ugyanott, 1868
Gedächtnissrede über Dr. W. A. Meisel. Uo. 1868
Was haben die jüngsten Vorgänge innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? Predigt, gehalten am 16. April 1870. Uo. 1870
Festrede gelegentlich der Feier der Emancipation. Uo. 1868. (Német és magyar szöveg)
Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Veronika v. Ullman. Uo. 1869
Worte der Trauer und der Anerkennung, gesprochen am Sarge der Frau Jeanette v. Goldberger. Uo. 1870
Zsinagógai szónoklatok. Budapest, 1875
Zur Sprache, Literatur und Dogmatik der Samaritaner. Leipzig, 1875 Online
Die beiden Gotteswege. Gedächtnissrede auf Dr. Zacharias Frankl. Uo. 1875
Trauerrede, gehalten am Sarge der Frau Elisabeth Grünbaum. Uo. 1875
A magyar nemzeti múzeum könyvtárának héber kéziratai (Bp., 1877). (Különlenyomat a Magyar Könyvszemléből.)
Mardochai Ben Hillel. Sein Leben und seine Schriften (Breslau, 1877). (Különlenyomat a Történelmi Tárból.)
Izrael bajnoka. Emlékbeszéd Cremieux Izsák Adolf fölött. Tartotta a budapesti izrael. hitközség zsinagógájában 1880. febr. 29. Uo. 1880
Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben? Zsinagógai beszéd. Budapest, 1880
Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez (Bp., 1881)
A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig (Bp., 1884). Részben kiadatlan kútforrások nyomán. Budapest, 1884. (Csak az első kötet jelent meg, ez azonban igen értékes anyaggyűjtemény és feldolgozás.)
A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk. Különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira. Budapest, 1889. Online (Először a Magyar Zsidó Szemlében. Önálló német kiadása 1894-ben jelent meg. Online)
Emlékbeszéd Hirschler Ignácz felett. Uo. 1891

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 633/1920. folyószáma alatt.
↑ T. P.. „Kohn Sámuel tudor, a pesti izr. község magyar hitszónoka.”, Magyarország és a Nagyvilág, Deutsch testvérek, 1866. december 2., 753-754. oldal (Hozzáférés: 2025. március 12.) „Beszédei szabatosak és világosak, épületesek és tanulságosak. Szinte látszólag kerüli más hitszónok által alkalmazott virágos előadású és üres phrasologiába átcsapó szónoklatokat, mikkel a hallgatók érdekét gerjeszteni szándékozik: ő oda törekszik, hogy mély beható történeti felfogással a világot az ő valóságában feltárja, és így ne csak a kedélyre, hanem az észre is hasson.”
↑ Adler Illés. „Kohn Sámuel”, Egyenlőség, 1916. március 2., 3-4. oldal (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Félszázados munkát, tanítást és építést jelent ez a név. […] E félszázados munka értékének és hatásának királyi elismerését jelentik most áradozva az ujságok. Kohn Sámuel, a mi főrabbink, méltóságos úr lett. […] Ha templomaink szószékéről magyar szót, magyar tanítást hallunk, ő reá gondolunk, aki elsőnek vitte föl templomaink szószékére és véste bele a magyar beszéd villámáramával apáink lelkébe a honszerelem és királyhűség indulatait.”
↑ A korabeli újságok már 1879 februárjától folyamatosan főrabbiként említik:„A tudományos akadémia ülése”, Ellenőr, 1879. február 11. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Végre Kohn Sámuel budapesti főrabbi mint vendég ismertette igen érdekesen a 'Magyarország történelmét érdeklő héber kutforrásokat'. Ezen élénk tetszéssel fogadott felolvasásból megemlítjük, hogy a szerző ez adatokat hű fordításban és chronicus rendben sorolja elő munkájában”
↑ „A hét eseményeiből”, Tolnai Világlapja, 1907. május 26., 861. oldal „Dr. Kohn Sámuel, a pesti izr. hitközség főrabbija. Hosszú és érdemes működése elismeréséül Ő Felsége királyi tanácsossá nevezte ki.”
↑ „Közéletünk munkásai”, Tolnai Világlapja, 1916. március 23. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Dr. Kohn Sámuelt, a pesti izraelita hitközség főrabbiját a hitéletben és a tudomány terén szerzett érdemeiért az udv. tanácsosi méltósággal tüntette ki a király”
↑ Ben Joszef. „Kohn Sámuel irodalmi munkássága”, Izraelita Tanügyi Értesítő, 1911. október 1., 336-339. oldal (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Annak a régi szellemnek megtestesítője, amely még — Usmoh — dolgozik. A régi boroszlói rabbi iskola szelleme az, mely lelkesítette annak hallgatóit, mely a mesterekről átszállott a tanítványokra, mely egyaránt munkásságra serkentette Frankelt, Grätzt, Rosint, Kaufmannt, és hogy élőket nevezzünk, Bachert, Gudemannt és még számos mást, kik mindannyian lelkes munkásai a zsidó tudománynak.”
↑ Goldzieher Ignác. „Kohn Sámuel”, Egyenlőség, 1920. március 20. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Megírta a «Héber kutforrások a magyar történethez » című munkát. Megírta a zsidók történetét Magyarországon, ő az első, aki ezt a tárgyat a maga teljes egészében feldolgozta. Nagyszerűen dolgozta fel! A munka első része megjelentés úgy tudom, a második, befejező kötet nagyobb részével is elkészült. […] Történelmi munkáinak a forrás tanulmányok gazdagsága és alapossága, a tudós történelmi érzékének biztonsága, finomsága, kiműveltsége, továbbá széles látóköre és előadásának, stílusának eleganciája különös értéket ad. Szerencsés kutató volt, tudta, hol kell keresni és ahol keresett, ott rendszerint talált is. […] Humanista lélek volt. Papi működésének huszonötödik évfordulóján mondotta róla Wahrmann Móric, a hitközség elnöke, hogy nincs az egész hitközségben senki, aki ne köszönne valamit Kohn Sámuelnek. Mindenkin segített, akin csak tudott, eredményes jótékony akcióinak se szeri, se száma.”

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 7. kötet. (Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet.) (1930–1941.)
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X

További információk

Emlékkönyv Néhai Dr. Kohn Sámuel pesti főrabbi születésének századik évfordulójára, Budapest, 1941.

Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 633/1920. folyószáma alatt.

[2] T. P.. „Kohn Sámuel tudor, a pesti izr. község magyar hitszónoka.”, Magyarország és a Nagyvilág, Deutsch testvérek, 1866. december 2., 753-754. oldal (Hozzáférés: 2025. március 12.) „Beszédei szabatosak és világosak, épületesek és tanulságosak. Szinte látszólag kerüli más hitszónok által alkalmazott virágos előadású és üres phrasologiába átcsapó szónoklatokat, mikkel a hallgatók érdekét gerjeszteni szándékozik: ő oda törekszik, hogy mély beható történeti felfogással a világot az ő valóságában feltárja, és így ne csak a kedélyre, hanem az észre is hasson.”

[3] Adler Illés. „Kohn Sámuel”, Egyenlőség, 1916. március 2., 3-4. oldal (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Félszázados munkát, tanítást és építést jelent ez a név. […] E félszázados munka értékének és hatásának királyi elismerését jelentik most áradozva az ujságok. Kohn Sámuel, a mi főrabbink, méltóságos úr lett. […] Ha templomaink szószékéről magyar szót, magyar tanítást hallunk, ő reá gondolunk, aki elsőnek vitte föl templomaink szószékére és véste bele a magyar beszéd villámáramával apáink lelkébe a honszerelem és királyhűség indulatait.”

[4] A korabeli újságok már 1879 februárjától folyamatosan főrabbiként említik:„A tudományos akadémia ülése”, Ellenőr, 1879. február 11. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Végre Kohn Sámuel budapesti főrabbi mint vendég ismertette igen érdekesen a 'Magyarország történelmét érdeklő héber kutforrásokat'. Ezen élénk tetszéssel fogadott felolvasásból megemlítjük, hogy a szerző ez adatokat hű fordításban és chronicus rendben sorolja elő munkájában”

[5] „A hét eseményeiből”, Tolnai Világlapja, 1907. május 26., 861. oldal „Dr. Kohn Sámuel, a pesti izr. hitközség főrabbija. Hosszú és érdemes működése elismeréséül Ő Felsége királyi tanácsossá nevezte ki.”

[6] „Közéletünk munkásai”, Tolnai Világlapja, 1916. március 23. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Dr. Kohn Sámuelt, a pesti izraelita hitközség főrabbiját a hitéletben és a tudomány terén szerzett érdemeiért az udv. tanácsosi méltósággal tüntette ki a király”

[7] Ben Joszef. „Kohn Sámuel irodalmi munkássága”, Izraelita Tanügyi Értesítő, 1911. október 1., 336-339. oldal (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Annak a régi szellemnek megtestesítője, amely még — Usmoh — dolgozik. A régi boroszlói rabbi iskola szelleme az, mely lelkesítette annak hallgatóit, mely a mesterekről átszállott a tanítványokra, mely egyaránt munkásságra serkentette Frankelt, Grätzt, Rosint, Kaufmannt, és hogy élőket nevezzünk, Bachert, Gudemannt és még számos mást, kik mindannyian lelkes munkásai a zsidó tudománynak.”

[8] Goldzieher Ignác. „Kohn Sámuel”, Egyenlőség, 1920. március 20. (Hozzáférés: 2025. március 13.) „Megírta a «Héber kutforrások a magyar történethez » című munkát. Megírta a zsidók történetét Magyarországon, ő az első, aki ezt a tárgyat a maga teljes egészében feldolgozta. Nagyszerűen dolgozta fel! A munka első része megjelentés úgy tudom, a második, befejező kötet nagyobb részével is elkészült. […] Történelmi munkáinak a forrás tanulmányok gazdagsága és alapossága, a tudós történelmi érzékének biztonsága, finomsága, kiműveltsége, továbbá széles látóköre és előadásának, stílusának eleganciája különös értéket ad. Szerencsés kutató volt, tudta, hol kell keresni és ahol keresett, ott rendszerint talált is. […] Humanista lélek volt. Papi működésének huszonötödik évfordulóján mondotta róla Wahrmann Móric, a hitközség elnöke, hogy nincs az egész hitközségben senki, aki ne köszönne valamit Kohn Sámuelnek. Mindenkin segített, akin csak tudott, eredményes jótékony akcióinak se szeri, se száma.”

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Kohn Sámuel

Született	1841. szeptember 21. Baja
Elhunyt	1920. március 11. (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	hittudós, főrabbi, történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kohn Sámuel témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség