Kokava
Kokava (a 20. század elején Tátrakóka, szlovákul Liptovská Kokava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
| Kokava (Liptovská Kokava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1469 |
| Polgármester | Július Porubän |
| Irányítószám | 032 44 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 934 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 796 m |
| Terület | 19,88 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kokava
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 05′ 25″, k. h. 19° 49′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 25″, k. h. 19° 49′ 10″ | |
| Kokava weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése Szerkesztés
Liptószentmiklóstól 15 km-re keletre, a Nyugati-Tátra lábánál fekszik. Tipikus tátraaljai, felsőliptói mezőgazdasági település, területe a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. A falu felett Szlovákia egyik jelképe, a 15 km-re fekvő Kriváň magasodik.
Története Szerkesztés
A falut dovallói jobbágyok alapították a 15. század első felében, de közben elnéptelenedett. Első írásos említése 1469-ből származik, ekkor még Kisdóval volt a neve. Kezdetben Liptóújvár uradalmához tartozott. Csak a 16. század végén telepítették újra, egykor vashámora is volt. Az újratelepített falut 1588-ban említik először Kóka, illetve Újdóval néven. Első temploma 1636-ban épült Szent Simon és Júdás tiszteletére. A község pecsétje a 17. századból származik, temploma védőszentjei: Szent Simon és Júdás apostolok láthatók rajta. Lakói pásztorkodással, majd a 18. századtól fuvarozással, szénégetéssel, favágással, erdei munkákkal foglalkoztak és a helyi vashámorokban dolgoztak. 1784-ben 74 házában 690 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOKAVA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Dovillához közel, és annak filiája, legelője elég, földgye sovány.”[2]
1828-ban 99 ház állt a településen 1390 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kokova, Liptó m. tót falu, a Kárpát hegyek alatt, 166 kath. 1184 evang. lak., evang. anya-, kath. filial. templomok. – Földje sovány; erdeje szép és nagy. Van vashámorja; fürészmalma; nevezetes juhtartása. Lakosai között sok fuvaros találtatik. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
Evangélikus iskolája 1940-ben készült el. A második világháború alatt a környéken élénk partizán tevékenység folyt.
Népessége Szerkesztés
1910-ben 1119, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1090 lakosából 1082 szlovák volt.[4]
2011-ben 974 lakosából 940 szlovák.
Nevezetességei Szerkesztés
- Szent Simon és Júdás apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült a korábbi fatemplom helyén.
- Evangélikus temploma 1929-ből való.
- A község tátraaljai fekvése a turista útvonalak kedvelt kiindulópontjává teszi. A Tátra nevezetességei közül a Račková dolina (6 km), a Jamnická dolina (6 km), a Tichá dolina (10 km), a Kőprová dolina (10 km) vannak elérhető közelségben.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
