Kolozsvári Közlöny
A Kolozsvári Közlöny 1856–1873 között Kolozsváron megjelent politikai, gazdasági és társadalmi lap; Kristóf György méltatása szerint „ugyanazt a vezető irányt és súlyt jelentette Erdélyben, mint […] a Pesti Naplóé Pesten”.[1] Eleinte hetente kétszer, majd hetente háromszor, végül naponta jelent meg. Havonta kétszer Muzeum címmel kis füzetes tudományos-irodalmi jellegű mellékletet adott ki.
| Kolozsvári Közlöny | |
| Adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1856. március 31. |
| Megszűnt | 1873. szeptember 24. |
| Főszerkesztő | Vida Károly Berde Áron Dózsa Dániel Kőváry László Sándor József |
| Nyelv | magyar |
Története
szerkesztésMikó Imre 1855. szeptemberben levélben fordult Vida Károlyhoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;[2] az alapításban Bethlen János és Teleki Domokos is segítette.[3] Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó Berde Áron lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.
Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított Magyar Futár címmel, Berde Áron pedig 1856. októberben Mikó Imre támogatásával újraindította a Kolozsvári Közlönyt, amelyet 1859. december 29-ig szerkesztett.[4] 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője Dózsa Dániel volt,[5] őt Kőváry László követte. 1869-ben az Unió című Deák-párti lap beolvadt a Kolozsvári Közlönybe, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor József vette át.
Részben a versenytárs Magyar Polgár 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a Kolozsvári Közlöny előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én bejelentették a lap megszűnését.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kristóf György: Dózsa Dániel elbeszélő költészete. Irodalomtörténeti Közlemények, XLVIII. évf. 1. sz. (1938)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. [Mikó Imre]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Bethlen János]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Berde Áron]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. [Dózsa Dániel]
- ↑ Erdélyi művészet. www.erdelyimuveszet.ro (Hozzáférés: 2021. november 15.)
Források
szerkesztés- Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre: Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007. 141–145. o. ISBN 978 973 8326 30 9
- Jancsó Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931. 318–319. o.
- Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1939. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 109.
- A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. II 49–50 és 87. o. ISBN 963 05 1772 8
