Wikipédia

Kolta Ferenc

(1915–1973) magyar főiskolai tanár, irodalomtörténész

Kolta Ferenc (eredeti neve: Klenner Ferenc) (Boldogasszonyfa, 1915. május 5.[4]/Bonyhád, 1915. november 4.[5] – Pécs, 1973. június 11.[6]) magyar irodalomtörténész, főiskolai tanár. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szakosztályának elnöke volt.

Kolta Ferenc
Született

Elhunyt1973. június 11. (58 évesen)[1]
Pécs[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiErzsébet Tudományegyetem (–1939)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

1939-ben magyar–német–francia szakos tanári oklevelet szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Eleinte gyakorló tanár volt (1939–1950) a pécsi városi kereskedelmi középiskolában. 1950–1953 között a Pécsi Pedagógiai Főiskola, illetve a Pécsi Tanárképző Főiskola Irodalom Tanszékének tanársegédje és adjunktusa, 1953–1973 között tanszékvezető főiskolai docense volt. 1957–1962 között a Jelenkor című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.

Munkássága szerkesztés

A tanítás mellett a legtöbbet az irodalomtanítás kérdéseivel foglalkozott. 1947-ben jelent meg első vázlata az irodalomtörténet tanításához, később a felvilágosodás és a reformkor, majd a 19. sz. második felének irodalmáról és a művek elemzéséről készített jegyzeteket és szöveggyűjteményeket a pedagógiai főiskolának. Kisebb filológiai cikkeit a főiskola évkönyvében és a Jelenkor című lapban közölte. Először foglalta össze a magyar ifjúsági irodalom történetét és időszerű kérdéseit 1964-ben megjelent és utána többször kiadott jegyzetében. Sok előadást tartott Pécs és Baranya irodalmi múltjáról.

Családja szerkesztés

Szülei: Klenner Teofil (1873–1939) elemi iskolai igazgató és Karner Hermina voltak. Öten voltak testvérek: Klenner Béla (1903–), Kolta (Klenner) János (1907–1983) geográfus, demográfus; Reichel Lajosné Klenner Mária és Ádám Jakabné Klenner Zsófia (Ella). Felesége, Maráth Emma volt.

Művei szerkesztés

  • A modern irodalomszemlélet (A pécsi városi kereskedelmi középiskola évkönyve, 1942 és külön: Pécs, 1942)
  • A magyar irodalom története vázlatokban. Segédkönyv a magyar irodalomtörténet tanulásához. I–II. kötet. (Budapest, 1947)
  • Petőfi Sándor (főiskolai jegyzet; Budapest, 1952; utánnyomások: 1953–1956)
  • Primitív költészet (főiskolai jegyzet; Budapest, 1952; utánnyomások: 1953–1956)
  • A költészet kialakulása (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 1. Pécs, 1954)
  • Dante (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 4. Pécs, 1954)
  • Gyermek- és ifjúsági irodalom (Pálfalvi Istvánnal és Péczely Lászlóval; Tanárképző főiskolai jegyzet; Budapest, 1954; 2. kiadás: 1955)
  • Goethe (A Munkácsy Mihály Szabadegyetem jegyzetei. Irodalomtörténet. 11. Pécs, 1955)
  • A német felvilágosodás irodalma: Lessing, Goethe, Schiller (Az Állami Pedagógiai Főiskola kiadványai. Budapest, 1955)
  • Irodalmunk a felszabadulás után (Pataky Lászlóval; főiskolai jegyzet; Budapest, 1955)
  • Garay János három szerelmi verse (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
  • Garay János ismeretlen versei (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
  • Thury Zoltán a Pécsi Naplónál (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
  • A magyar irodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. 1772–1849. (A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1976)
  • Irodalmunk a XIX. század második felében. 1849–1905 (Harsányi Zoltánnal és Horváth Károllyal; A Budapesti Pedagógiai Főiskola kiadványa. Budapest, 1957; utánnyomások: 1958–1976)
  • Istvánffy Miklós ismeretlen levele (Irodalomtörténet, 1959)
  • Reviczky Gyula néhány elfelejtett írása (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
  • A magyar ifjúsági irodalom kezdetei (A Pécsi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960/61)
  • Az ifjúsági irodalom történetének néhány elvi problémája (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
  • Gyermek- és ifjúsági irodalom a tanító- és óvónőképző intézetek számára. (5. átdolgozott kiadás; Budapest, 1963; 6. kiadás: 1964)
  • Ifjúsági irodalom (Monográfia; Budapest, 1964; 2. kiadás: 1965; 3. kiadás: 1966; 4. kiadás: 1968; utánnyomások: 1969–1978)
  • Házi olvasmányok elemzése az általános iskolai irodalomtanításban (Budapest, 1964; 2. kiadás: 1966)
  • A gyermekek olvasás-lélektani vizsgálatának néhány feladata (A Pécsi Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1965)
  • Húsz év ifjúsági irodalma (Jelenkor, 1965)
  • Kísérletek újtípusú ifjúsági regényirodalom kialakítására 1945–1948 között (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
  • Az ifjúsági irodalom a Magyar Írók Szövetségének pécsi vitája tükrében (Pedagógiai Szemle, 1967)
  • Szöveggyűjtemény a felvilágosodás második fele és a reformkor irodalmából (Összeállította; Budapest, 1967; 2. kiadás: 1970; utánnyomások: 1971–1981)
  • Az olvasóvá nevelés kérdései (Pécs, 1969)
  • Irodalomtörténet. 11. A magyar irodalom a felvilágosodás korában, a reformkorban és a szabadságharc idején (Főiskolai tankönyv; Budapest, 1971)
  • Móricz Zsigmond: Erdély. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
  • Janus Pannonius-kultusz Pécsett a XX. században (Baranyai Művelődés, 1972; Jelenkor, 1972; Janus Pannonius-tanulmányok; Budapest, 1975)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08241.htm, Kolta Ferenc, 2017. október 9.
  2. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/kolta-ferenc-5ef20, Kolta Ferenc, 2021. augusztus 3.
  3. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
  4. ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  5. ↑ Névpont.hu
  6. ↑ Gyászjelentése

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Péczely László: Kolta Ferenc (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 5. sz.)
  • Nemes István: Kolta Ferenc (Irodalomtörténet, 1974. 1. sz.).
  • Szakáll Károly: Kolta Ferenc: Gyermek- és ifjúsági irodalom (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
  • Halálhír (Népszabadság, 1973. jún. 12.)
  • Kolta László: Bonyhádi arcképek (Bonyhád, 2000)
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolta_Ferenc&oldid=26742216”