Főmenü megnyitása

Komor András

(1898–1944) magyar költő, író, filmkritikus

Komor András (Liptószentmiklós, 1898. április 26.Budapest, Erzsébetváros, 1944. október 26.)[2] magyar költő, író, filmkritikus.

Komor András
Született 1898. április 26.
Liptószentmiklós
Elhunyt 1944. október 26. (46 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

ÉleteSzerkesztés

Komor Arnold és Barach (Baracs) Julianna fiaként született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott magyar–francia szakon.[3] 1917-ben jelentek meg első versei a Nyugatban. Irodalmi, képzőművészeti a Magyar írásban, az Esti Kurírban és a Nyugatban láttak napvilágot.[4] 1930. október 23-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a kispesti születésű Lengyel Gizellával, Lengyel Lajos és Márton Mária lányával.[5] 1934–38 között a Tükör című újság filmkritikusa,[6] A Franklin Társulat magyar klasszikusok c. sorozatát rendezte sajtó alá, később kiadói szerkesztő, korrektor.[7] A zsidótörvények miatt munkanélkülivé lett, de az írást továbbra is folytatta. Komját Aladár legalább hat kiadatlan regényéről tudott. Ötnek a címét is közölte (Kísértet a Klauzál utcában, Meluzina, Martin, A hegy, Seherezádé ezerkettedik éjszakája).[8] Többször hívták be munkaszolgátra, próbált elrejtőzni valamelyik ismerősénél, de senki nem vállalta.[9] 1942-ben orvosa, dr. Máday István már feljegyezte róla, hogy öngyilkossági hajlama van, de nem tudta szanatóriumba elhelyeztetni.[10] Az ötödik munkaszolgálatos behívó kézhez vétele után feleségével együtt veronált vett be. A költő azonnal meghalt, utolsó pillanataiban egyik kedvenc francia íróját olvasta.[11] Felesége három évvel túlélte őt, még elintézte, hogy Komor András kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárba kerüljenek. 1947. október 31-én ő is véget vetett az életének. [12]

MűveiSzerkesztés

  • Imádság tavaszi napsütésben. Versek; Magyar Írás, Bp., 1923 (Kelő Nap sorozat)
  • Állomás; Magyar Írás, Bp., 1925
  • A varázsló; Pantheon, Bp., 1928 (Az új magyar regény)
  • Jane and Jonny. Regény; Tevan, Békéscsaba, 1928
  • Fischmann S. utódai; Pantheon, Bp., 1929 (Az új magyar regény)
  • Nászinduló. Regény; Pantheon, Bp., 1934 (Az új magyar regény)
  • R. T. Regény; Pantheon, Bp., 1931 k. (Az új magyar regény)
  • A varázsló / Fischmann S. utódai / R. T. Regények és elbeszélések; bev. Thurzó Gábor; Magvető, Bp., 1970
  • Fischmann S. utódai; korabeli sajtóválogatás, Előadások sajtó alá rend., jegyz. Török Petra, közrem. Schweitzer Gábor; Múlt és Jövő, Bp., 1998
  • Nászinduló. Regény; szöveggond. Lukács Annabella; Múlt és Jövő, Bp., 2006 (Komor András művei)

MunkásságaSzerkesztés

Versei expresszionisták és szabadversek, de Kassáktól eltérően bukolikus hangúak.[13] Egész életművére hatottak a francia írók. Hősei kispolgárok, ábrázolásmódja mindig nagyon részletező, egyes kritikusok – például Illés Endre – szerint túlságosan is. [14] Legjobb regénye a Fischmann S. utódai. A családanya halála után három gyerek próbál meg önálló útra térni. A legidősebb, Jenő a családi üzletet folytatja, de túlságosan megalkuvó hozzá. A középső fiú, Lajos vakmerő spekulációkba kezd, húguk Lujza pedig az úriasszonyok unalmas, eseménytelen életét folytatja.[15] A Nászinduló a vidéki és a fővárosi zsidók közötti különbségekkel foglalkozik. [16] Az R.T.-ben pedig egy építési vállalkozás kishivatalnokának egyetlen napját mutatja be. A Varázsló gyerekregény: két tizenéves fiú közül az egyik, Kalmuk elhiteti a másikkal, Bulival hogy tud varázsolni, mire az fanatikus híve lesz. Amikor kiderül az igazság, a csalódott hívő vízbe öli a másikat. [17]

JegyzetekSzerkesztés

  1. halotti anyakönyv
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1997/1944. folyószáma alatt.
  3. Új magyar irodalmi Lexikon
  4. A Magyar irodalom története 6. kötet
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1606/1930. folyószáma alatt.
  6. Új Magyar irodalmi Lexikon
  7. Illés Endre:Mestereim, barátaim, szerelmeim, Magvető, 1983. 343. o.
  8. Komját Aladár: Kritikus számadás, 1977, Szépirodalmi Kiadó, 174. o.
  9. Dési Huber Istvánné: Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970, 53. évf 2. szám
  10. Uo.
  11. Komját Aladár: Kritikus számadás, 1977 Szépirodalmi Kiadó, 174-175. o.
  12. Dési Huber Istvánné: Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970, 53. 2. szám
  13. Vadas József: Portrévázlat Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970. 53.évf. 2. szám
  14. Illés Endre eml. könyv. 346. o. "Túl hosszan magyarázza azt, amit szerencsésebb s lomposabb társai egy-két szóval kifejeznek."
  15. Vadas József eml. cikk.
  16. Illés Endre id. könyv 344–346 o.
  17. Illés Endre id. könyv 346-349 o.

További információkSzerkesztés